Polgárőrség

A Polgárőrség Magyarország egyik nagylétszámú társadalmi szervezete.

Jogelődje, az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége (ÖSZOSZ) 1991-ben jött létre, mely megalakulásának évében nevét Országos Polgárőr Szövetségre változtatta, 223 egyesületet tömörített mintegy 10 ezer taggal. Az egyesületek a közbiztonság és az akkori rendőrség kritikájaként alakultak meg. Az OPSZ élén akkor dr. Kopácsi Sándor ny. r. vezérőrnagy állt (Budapest rendőrfőkapitánya volt 1956-ban). Vezetése alatt kezdett erősödni a mozgalom, a polgárőrök megszerezték a szakmai alapokat.

Azóta a mozgalom tovább erősödött. A szituációs bűnmegelőzés mellett, vagyis a járőrözés mellett kibővült a tevékenységi kör. A civil bűnmegelőzők a rendőrség mellett a határőrség feladatainak ellátását is segítették. Részt vesznek a környezetvédelemben, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, a rendezvények, sportversenyek biztosításában, szervezik a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) mozgalmat, segítenek a tanyasi embereknek a tanyaprogram keretében. Részt vesznek a közlekedés biztosításában, a helyes közlekedési magatartás oktatásában.

A polgárőrök folyamatosan képzéseken vesznek részt. Bizonyos felmérések szerint a lakosság 16%-a azt hiszi, hogy a polgárőrök fizetést kapnak munkájukért, de ez tévedés. Minden polgárőr, a megyei és az országos vezetők is, térítés nélkül végzik önként vállalt tevékenységüket.

Komoly nemzetközi érdeklődés is van a mozgalom iránt, de igen nehéz elmagyarázni Európában ezt a fajta munkát. A polgárőrség hungaricum. Ezt Magyarország vitte be az Európai Unióba. Csodálkoznak a külföldi szakemberek, hogy Európa közepén létezik egy ország, ahol a közbiztonság védelmét sokan ingyen, társadalmi munkában végzik.

Minden megyében megtalálható a megyei szövetség, amely érdekképviseleti szerve a településeken működő Polgárőrségeknek.

Polgárőrök törvényben meghatározott jogai és kötelezettségei

• A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.
• A polgárőr által tevékenysége során viselt formaruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas.
• A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el.
• A polgárőr tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, és nem viselhet lőfegyvert.
• A polgárőr tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.
• A polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
• A polgárőr a tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.
• A polgárőrség tagjai a részükre biztosított eszközöket a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően a feladataik ellátásához használják.

Külső hivatkozás

• A szervezet honlapja
• 2006. évi LII. törvény a polgárőrségről
• Polgárőr.lap.hu - linkgyűjtemény