„Magyar zsidó lexikon” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
apróságok |
a Bot: Osztrák-Magyar Monarchia => Osztrák–Magyar Monarchia |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
Az ''Encyclopaedia Judaica'' 1972-ben több kötetben jelent meg [[Jeruzsálem]]ben, s a legújabb verzió már CD-n is megvásárolható<ref>Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.</ref> |
Az ''Encyclopaedia Judaica'' 1972-ben több kötetben jelent meg [[Jeruzsálem]]ben, s a legújabb verzió már CD-n is megvásárolható<ref>Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.</ref> |
||
[[Magyarország]]on a hazai [[Neológ zsidóság|neológ]], illetve [[Ortodox zsidóság|ortodox]] közösség tudományosságához kötődő meglehetősen nagyvolumenű könyvkiadás ellenére ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a [[ |
[[Magyarország]]on a hazai [[Neológ zsidóság|neológ]], illetve [[Ortodox zsidóság|ortodox]] közösség tudományosságához kötődő meglehetősen nagyvolumenű könyvkiadás ellenére ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmuskori]] állami tudományosság pedig a magyar szellemi örökség felekezeti szempontok szerint tagolt összegyűjtését nem támogatta. |
||
Az [[1929]]-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelent, 1028 oldalas munka, a Magyar Zsidó Lexikon a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesitménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk: |
Az [[1929]]-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelent, 1028 oldalas munka, a Magyar Zsidó Lexikon a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesitménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk: |
A lap 2009. május 3., 23:48-kori változata
A magyar szakirodalomban Zsidó Lexikon -ként emlegetett munka 1929-ben jelent meg. Nemzetközi előzmények: A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón jelent meg az angol nyelvű Jewish Encyclopedia I–XII. (New York 1902–06), mely hasonlóan a kortárs Encyclopaedia Britannicához, ma már az interneten is teljes szöveggel elérhető (http://www.jewishencyclopedia.com/). A két háború között ezt a Jüdisches Lexikon I–II. (1927–28) és az Encyclopedia Judaica I–II. (1927–28) követték.
Az Encyclopaedia Judaica 1972-ben több kötetben jelent meg Jeruzsálemben, s a legújabb verzió már CD-n is megvásárolható[1]
Magyarországon a hazai neológ, illetve ortodox közösség tudományosságához kötődő meglehetősen nagyvolumenű könyvkiadás ellenére ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a dualizmuskori állami tudományosság pedig a magyar szellemi örökség felekezeti szempontok szerint tagolt összegyűjtését nem támogatta.
Az 1929-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelent, 1028 oldalas munka, a Magyar Zsidó Lexikon a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesitménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:
- Több ezer életrajz, melyek gyűjtőköre szinte teljességre törekedett a zsidó vallási intellektualizmus és konfesszionális alapú társadalmi szerveződés (rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők) vonatkozásában és rendkívül kiterjedt szinte az összes értelmiségi foglalkozásokat képviselők (ügyvédek, orvosok, tudósok) bemutatásakor.
- Hitközségi szócikkek, szintén rengeteg névvel és fontos helytörténeti adattal
- A judaizmus, illetve bibliatudományok keretébe vágó (ma már nyilván részben korszerűbb szakkönyvekből ellenőrzendő) szócikkek
- Tematikus gyűjtések, melyek a magyar és részben külföldi tudományterületek, művészetek vonatkozásában listaszerűen tartalmazzák a zsidó kiválóságokat.
A Zsidó lexikon 1929-ben készült, a legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával. A „ki a zsidó” – már akkor is erősen vitatott kérdését, azzal az informativ megoldással oldja meg, hogy minden címszóban külön megjelöli a kikeresztelkedetteket, viszont semmilyen módon nem foglalkozik azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát stb.
Kiadási példányszáma ismeretlen.
A Zsidó Lexikon az 1970-es és 1980-as évekbeli antikváriumi piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent. A 2000-es évek elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD-változat. 2006 augusztusára – a magyar elit összetételét (többek között felekezeti összetételét) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta (többek között) a Zsidó Lexikont is. Ennek melléktermékeként, köszönhetően a WJLF és a Hanadiv támogatásának készült el az – immár sokféle mutatóval felszerelt internetes változat is , mely a zsidlex.extra.hu – cimen mindenki számára elérhető. Az internetes változat adatbázisszerűen működik, például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek belsejében található nevekre is lehet benne keresni. A lexikon a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült. A 2008-s fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosit http://www.zsidlex.extra.hu/x.htm
Referenciák
- ↑ Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.