Szuperfolyékonyság

A szuperfolyékonyság egy halmazállapot, a folyadékok zérus belső súrlódású, azaz a nulla viszkozitású állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a hélium-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a kvantumhidrodinamika tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig 1937-ben sikerült igazolnia Pjotr Leonyidovics Kapicának, John F. Allennek, és Don Misenernek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett "Lambda-ponton" alakul ki, melyből kettő létezik a "alsó" lambda-pont 2.172 K, 0.0497 atm-nál, és egy "felső" 1.76 K, 29.8 atm-nál.