„Gerec vára” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzetek
25. sor: 25. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A várhely a falu templomától keletre, egy nagyobb síkságon, a Neteča, illetve a Lendava patakoktól északra található.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=177|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>
A várhely a falu templomától keletre, egy nagyobb síkságon, a Neteča, illetve a Lendava patakoktól északra található.<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=177|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>


== Története ==
== Története ==
Már a település neve alapján is azt a feltételezhetjük, hogy itt a régi időkben egy várnak, vagy erődítménynek kellett lennie. A falu neve a [[14. század]]ban „Grech” volt, ami az ugyancsak vár jelentésű gradec (=váracska) szóból való. Érdekesség, hogy itt is áthaladt egy római út. Ennek az egyik leágazása Pitomacsától haladt a Dráva felé, ahol egy hídnak is kellett lennie. Ide csatlakozott a Korija felől érkező út is. Sabljar szerint itt volt egykor a római Straviana település.<ref>{{cite book|author=Sabljar, Vinko|title=Miestopisni riečnik kraljevinah Dalmacije Hrvatske i Slavonije|location=Zagreb|year=1866|language=horvát}}</ref> A falu templomától 2 kilométerre északnyugatra a Kranjčevo nevű dombon pedig egy olyan 11. századi eredetű település volt, mely a bilogorai kultúrához tartozott. Grech falu templomát az [[1334]]-es plébániai összeírásban is megemlítik „Item capella beate virginis de Grech” alakban<ref>{{cite book|author=Buturac, Josip|title=Popis zagrebačke biskupije od 1334.|publisher=JAZU|language=horvát}}</ref>, mely valahol az ősi vár közelében lehetett. [[1379]] körül a vár Mayus mester fia Gerechi Sándor birtoka volt. Egy korabeli okiratból látható, hogy ez a Mayus verőcei alispán, Mikcs bán unokája, valamint Ákos pozsegai és verőcei ispán megbízottja volt. Az itteni plébánia az [[1501]]-es összeírásban is megtalálható „Pleb. In Gerecz.” alakban.<ref>{{cite book|author=Buturac, Josip|title=Popis župa Zagrebačke biskupije 1334. i 1501. godine|publisher=JAZU|year=1984|language=horvát}}</ref> A vár a törökellenes harcok idején valószínűleg elpusztult. Ezután falu templomától mintegy másfél kilométerre északra egy új védővonalat építettek ki.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=177|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>
Már a település neve alapján is azt a feltételezhetjük, hogy itt a régi időkben egy várnak, vagy erődítménynek kellett lennie. A falu neve a [[14. század]]ban „Grech” volt, ami az ugyancsak vár jelentésű gradec (=váracska) szóból való. Érdekesség, hogy itt is áthaladt egy római út. Ennek az egyik leágazása Pitomacsától haladt a Dráva felé, ahol egy hídnak is kellett lennie. Ide csatlakozott a Korija felől érkező út is. Sabljar szerint itt volt egykor a római Straviana település.<ref>{{cite book|author=Sabljar, Vinko|title=Miestopisni riečnik kraljevinah Dalmacije Hrvatske i Slavonije|location=Zagreb|year=1866|language=horvát}}</ref> A falu templomától 2 kilométerre északnyugatra a Kranjčevo nevű dombon pedig egy olyan 11. századi eredetű település volt, mely a bilogorai kultúrához tartozott. Grech falu templomát az [[1334]]-es plébániai összeírásban is megemlítik „Item capella beate virginis de Grech” alakban<ref>{{cite book|author=Buturac, Josip|title=Popis zagrebačke biskupije od 1334.|publisher=JAZU|language=horvát}}</ref>, mely valahol az ősi vár közelében lehetett. [[1379]] körül a vár Mayus mester fia Gerechi Sándor birtoka volt. Egy korabeli okiratból látható, hogy ez a Mayus verőcei alispán, Mikcs bán unokája, valamint Ákos pozsegai és verőcei ispán megbízottja volt. Az itteni plébánia az [[1501]]-es összeírásban is megtalálható „Pleb. In Gerecz.” alakban.<ref>{{cite book|author=Buturac, Josip|title=Popis župa Zagrebačke biskupije 1334. i 1501. godine|publisher=JAZU|year=1984|language=horvát}}</ref> A vár a törökellenes harcok idején valószínűleg elpusztult. Ezután falu templomától mintegy másfél kilométerre északra egy új védővonalat építettek ki.<ref name="Lovr" />


== A vár mai állapota ==
== A vár mai állapota ==
A központi földhalmot a szántásokkal megrongálták, de a kiterjedése még jól látható. Három, meglehetősen jó állapotú sánc vette körül. A mezőgazdasági munkák során rendszeresen 15-16. századi eredetű cserépdarabokat szántanak ki itt. A vár területén még nem volt ásatás.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=177|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>
A központi földhalmot a szántásokkal megrongálták, de a kiterjedése még jól látható. Három, meglehetősen jó állapotú sánc vette körül. A mezőgazdasági munkák során rendszeresen 15-16. századi eredetű cserépdarabokat szántanak ki itt. A vár területén még nem volt ásatás.<ref name="Lovr" />


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. április 18., 21:22-kori változata

Gerec vára
Ország Horvátország
Mai településStari Gradac
Tszf. magasság108 m

Épültismeretlen
Elhagyták16. század
(lerombolták)
Állapotaterepalakzatok
Típusasíkvidéki
Építőanyagafa
Elhelyezkedése
Gerec vára (Horvátország)
Gerec vára
Gerec vára
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 55′ 55″, k. h. 17° 18′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 55″, k. h. 17° 18′ 37″

Gerec vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Stari Gradac település területén.

Fekvése

A várhely a falu templomától keletre, egy nagyobb síkságon, a Neteča, illetve a Lendava patakoktól északra található.[1]

Története

Már a település neve alapján is azt a feltételezhetjük, hogy itt a régi időkben egy várnak, vagy erődítménynek kellett lennie. A falu neve a 14. században „Grech” volt, ami az ugyancsak vár jelentésű gradec (=váracska) szóból való. Érdekesség, hogy itt is áthaladt egy római út. Ennek az egyik leágazása Pitomacsától haladt a Dráva felé, ahol egy hídnak is kellett lennie. Ide csatlakozott a Korija felől érkező út is. Sabljar szerint itt volt egykor a római Straviana település.[2] A falu templomától 2 kilométerre északnyugatra a Kranjčevo nevű dombon pedig egy olyan 11. századi eredetű település volt, mely a bilogorai kultúrához tartozott. Grech falu templomát az 1334-es plébániai összeírásban is megemlítik „Item capella beate virginis de Grech” alakban[3], mely valahol az ősi vár közelében lehetett. 1379 körül a vár Mayus mester fia Gerechi Sándor birtoka volt. Egy korabeli okiratból látható, hogy ez a Mayus verőcei alispán, Mikcs bán unokája, valamint Ákos pozsegai és verőcei ispán megbízottja volt. Az itteni plébánia az 1501-es összeírásban is megtalálható „Pleb. In Gerecz.” alakban.[4] A vár a törökellenes harcok idején valószínűleg elpusztult. Ezután falu templomától mintegy másfél kilométerre északra egy új védővonalat építettek ki.[1]

A vár mai állapota

A központi földhalmot a szántásokkal megrongálták, de a kiterjedése még jól látható. Három, meglehetősen jó állapotú sánc vette körül. A mezőgazdasági munkák során rendszeresen 15-16. századi eredetű cserépdarabokat szántanak ki itt. A vár területén még nem volt ásatás.[1]

Jegyzetek

  1. a b c Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  2. Sabljar, Vinko. Miestopisni riečnik kraljevinah Dalmacije Hrvatske i Slavonije (horvát nyelven) (1866) 
  3. Buturac, Josip. Popis zagrebačke biskupije od 1334. (horvát nyelven). JAZU 
  4. Buturac, Josip. Popis župa Zagrebačke biskupije 1334. i 1501. godine (horvát nyelven). JAZU (1984) 

Források