„Valker István” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Balfülü2 (vitalap | szerkesztései)
645 szerkesztés
filmjei szakasz
Balfülü2 (vitalap | szerkesztései)
645 szerkesztés
jópár, források, linkek, felsorolás
1. sor: 1. sor:
Valker István
Valker István
(Lugos, 1903 -Budapest, 1980 [[október 1.]])
([[Lugos]], [[1903|1903.]] -[[Budapest]], [[1980|1980.]] [[október 1.]]<ref>[https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/589902# Gyászjelentése]</ref>)
magyar rajzfilmrendező, reklámgrafikus
magyar rajzfilmrendező, reklámgrafikus
==Élete==
==Élete==
Tízgyerekes családban született. Festőművésznek készült, Münchenben akart tanulni, de édesapja halála miatt erről le kellett mondania. A család Temesvárra költözött anyai nagyszüleihez. Eleinte több cégnek, iparművészeti műhelynek rajzolt, később önálló műhelyt nyitott. Eleinte reklámgrafikákat, diareklámokat készített, közben megismerkedett a rajzfilmmel. Autodidakta módon könyvből tanult meg rajzfilmet készíteni. A laboráláshoz, trükkfelvételhez szükséges eszközöket is maga készítette. Celluloidot a Temesvári moziból szerzett. 1933-ban ugyanott mutatta be az utolsó vetítés után. Véletlenül ennek tanúja volt Pollák Géza gyáros, aki felkérte, hogy gyerekszínész lánya számára főszereplésével készítsen élőszereplővel kombinált rajzfilmeket. Az elsőnek utómunkáit már Budapesten a Magyar Film Irodában végezte el. Bár az első filmet csak zárt körben mutathatták be, kritikai fogadtatása nagyon jó volt így több Polly Ági film is elkészült. 1943-tól hivatalosan is a Filmirodában dolgozott 1943-ban készítette el az első színes magyar rajzfilmet. A Bemutatóra már Budapest ostroma alatt került sor a Royal Apollóban.<ref>[[https://kaff.hu/files/documents/Marton_Orosz_KAFF_2011_Vissza_a_szulofoldre_Back_to_the_homeland.pdf]]</ref> A háború után A magyar filmiroda felszámolásáig a trükkfilm és bábrészleg igazgatója volt. Ide felvett munkatársait később a Pannónia Rajzfilmstúdióban munkatársai lettek.Az ötvenes években a szociáldemokrata párt tagja lett, propagandafilmeket készített. A Híradó és Dokumentumfilmgyárnak készített feliratokat, műszaki trükköket majd az oktatófilm elindításáért tett sokat. Nyugdíjazásáig a MAFILM munkatársa.
Tízgyerekes családban született. Festőművésznek készült, Münchenben akart tanulni, de édesapja halála miatt erről le kellett mondania. A család Temesvárra költözött anyai nagyszüleihez. Eleinte több cégnek, iparművészeti műhelynek rajzolt, később önálló műhelyt nyitott. Eleinte reklámgrafikákat, diareklámokat készített, közben megismerkedett a rajzfilmmel. Autodidakta módon könyvből tanult meg rajzfilmet készíteni. A laboráláshoz, trükkfelvételhez szükséges eszközöket is maga készítette. Celluloidot a Temesvári moziból szerzett. 1933-ban ugyanott mutatta be az utolsó vetítés után. Véletlenül ennek tanúja volt Pollák Géza gyáros, aki felkérte, hogy gyerekszínész lánya számára főszereplésével készítsen élőszereplővel kombinált rajzfilmeket. Az elsőnek utómunkáit már Budapesten a [[Magyar Film Iroda|Magyar Film Irodában]] végezte el. Bár az első filmet csak zárt körben mutathatták be, kritikai fogadtatása jó volt így több Polly Ági film is elkészült. 1943-tól hivatalosan is a Filmirodában dolgozott 1943-ban készítette el az első színes magyar rajzfilmet. A Bemutatóra már Budapest ostroma alatt került sor a [[Royal Apolló|Royal Apollóban]].<ref>[[https://kaff.hu/files/documents/Marton_Orosz_KAFF_2011_Vissza_a_szulofoldre_Back_to_the_homeland.pdf]]</ref> A háború után A magyar filmiroda felszámolásáig a trükkfilm és bábrészleg igazgatója volt. Ide felvett munkatársait később a [[Pannónia Rajzfilmstúdió]] vette át. Az ötvenes években a szociáldemokrata párt tagja lett, propagandafilmeket készített. A Híradó és Dokumentumfilmgyárnak készített feliratokat, műszaki trükköket majd az oktatófilm elindításáért tett sokat. Nyugdíjazásáig a MAFILM munkatársa.
==Filmjei==
==Filmjei==
* Sztepptánc (1934)
* 1934 Sztepptánc (Polly Ági-film)
* Tiroli tánc (1936)
* 1936 Tiroli tánc (Polly Ági-film)
* Orosz álom (1938)
* 1938 Orosz álom (Polly Ági-film)
* A Csavargó szerencséje(1943)
* 1943 A Csavargó szerencséje (reklámfilm)
* A Molnár, a fia meg a szamár(1944)
* 1944 A Molnár, a fia meg a szamár (rajzfilm)
* Földosztás I.(1945)
* 1945 Földosztás I. (propagandafilm)
* Földosztás II. (1945)
* 1945 Földosztás II. (propagandafilm)
* Május elsejei Híradó (1945)
* 1945 Május elsejei Híradó (propagandafilm)
* Partizánmozgalmak (1945)
* 1945 Partizánmozgalmak (propagandafilm)
* A Marshall-terv(1945)
* 1945 A Marshall-terv
* Az MKP programja(1945)
* 1945 Az MKP programja
* A béke erői(1945)
* 1945 A béke erői
* Államosítás I—II.(1945)
* 1945 Államosítás I—II.
* Győzött a forint(1945)
* 1945 Győzött a forint
* Tervkölcsön(1945)
* 1945 Tervkölcsön
* Tervgazdálkodás I—II.(1945)
* 1945 Tervgazdálkodás I—II.
* A Berlin-Róma-Budapest tengely (1945)
* 1945 A Berlin-Róma-Budapest tengely
* 1949 Futóhomok - aranyhomok
* 1949 Futóhomok - aranyhomok
* 1949 A természet átalakítói
* 1949 A természet átalakítói
46. sor: 46. sor:
{{Jegyzetek}}
{{Jegyzetek}}
==Források==
==Források==
* Dizseri Eszter:És mégis mozog...a magyar animáció mesterei a kezdetek. Ballassi, Budapest, 2006 21-28. o.
* Dizseri Eszter:És mégis mozog...a magyar animáció mesterei a kezdetek. Balassi, Budapest, 2006 21-28. o.
* Dizseri Eszter: Kockáról-kockára A magyar animáció krónikája 1948–1998 Balassi, Budapest, 1999 99-100.o. ISBN 9789635062898

A lap 2020. április 27., 11:51-kori változata

Valker István (Lugos, 1903. -Budapest, 1980. október 1.[1]) magyar rajzfilmrendező, reklámgrafikus

Élete

Tízgyerekes családban született. Festőművésznek készült, Münchenben akart tanulni, de édesapja halála miatt erről le kellett mondania. A család Temesvárra költözött anyai nagyszüleihez. Eleinte több cégnek, iparművészeti műhelynek rajzolt, később önálló műhelyt nyitott. Eleinte reklámgrafikákat, diareklámokat készített, közben megismerkedett a rajzfilmmel. Autodidakta módon könyvből tanult meg rajzfilmet készíteni. A laboráláshoz, trükkfelvételhez szükséges eszközöket is maga készítette. Celluloidot a Temesvári moziból szerzett. 1933-ban ugyanott mutatta be az utolsó vetítés után. Véletlenül ennek tanúja volt Pollák Géza gyáros, aki felkérte, hogy gyerekszínész lánya számára főszereplésével készítsen élőszereplővel kombinált rajzfilmeket. Az elsőnek utómunkáit már Budapesten a Magyar Film Irodában végezte el. Bár az első filmet csak zárt körben mutathatták be, kritikai fogadtatása jó volt így több Polly Ági film is elkészült. 1943-tól hivatalosan is a Filmirodában dolgozott 1943-ban készítette el az első színes magyar rajzfilmet. A Bemutatóra már Budapest ostroma alatt került sor a Royal Apollóban.[2] A háború után A magyar filmiroda felszámolásáig a trükkfilm és bábrészleg igazgatója volt. Ide felvett munkatársait később a Pannónia Rajzfilmstúdió vette át. Az ötvenes években a szociáldemokrata párt tagja lett, propagandafilmeket készített. A Híradó és Dokumentumfilmgyárnak készített feliratokat, műszaki trükköket majd az oktatófilm elindításáért tett sokat. Nyugdíjazásáig a MAFILM munkatársa.

Filmjei

  • 1934 Sztepptánc (Polly Ági-film)
  • 1936 Tiroli tánc (Polly Ági-film)
  • 1938 Orosz álom (Polly Ági-film)
  • 1943 A Csavargó szerencséje (reklámfilm)
  • 1944 A Molnár, a fia meg a szamár (rajzfilm)
  • 1945 Földosztás I. (propagandafilm)
  • 1945 Földosztás II. (propagandafilm)
  • 1945 Május elsejei Híradó (propagandafilm)
  • 1945 Partizánmozgalmak (propagandafilm)
  • 1945 A Marshall-terv
  • 1945 Az MKP programja
  • 1945 A béke erői
  • 1945 Államosítás I—II.
  • 1945 Győzött a forint
  • 1945 Tervkölcsön
  • 1945 Tervgazdálkodás I—II.
  • 1945 A Berlin-Róma-Budapest tengely
  • 1949 Futóhomok - aranyhomok
  • 1949 A természet átalakítói
  • 1951 Öntözéses gazdálkodás
  • 1952 Teremtő tudomány
  • 1953 Harcban minden szem gabonáért
  • 1953 Az 500-as mozgalom
  • 1953 Ásványkincseink nyomában
  • 1954 Lombok alatt
  • 1954 Harc a brucellózis ellen
  • 1954 Elektronok nyomában
  • 1955 Kenyér (rövidfilm)
  • 1955 A szív
  • 1957 Szüret és szőlőfeldolgozás
  • 1957 Földünk útitársa
  • 1957 Hangszerek-hangszínek
  • 1958 Kaland az Állatkertben (rövidfilm)
  • 1961 Az ő érdekében...
  • 1961 Mielőtt megszületnek
  • 1973 Merjetek nagyok lenni
  • 1973 Lélegző város [3]

Jegyzetek

  1. ↑ Gyászjelentése
  2. ↑ [[1]]
  3. ↑ [[2]], Dizseri: És mégis mozog...

Források

  • Dizseri Eszter:És mégis mozog...a magyar animáció mesterei a kezdetek. Balassi, Budapest, 2006 21-28. o.
  • Dizseri Eszter: Kockáról-kockára A magyar animáció krónikája 1948–1998 Balassi, Budapest, 1999 99-100.o. ISBN 9789635062898
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Valker_István&oldid=22561899”