Júlia spanyol királyné

Teljes nevén Marie Julie Clary 1771. december 26-án született, a franciaországi Marseille városában, egy ír felmenőkkel is rendelkező édesapa, François Clary és második felesége, Françoise Rose Somis harmadik leányaként és hetedik gyermekeként. Apja gazdag selyemgyártó-és kereskedő volt. A szülők 1759. június 26-án házasodtak össze. Három féltestvére volt apja előző házasságából: Marie-Jeanne, Marie Thérèse Catherine és Étienne François. Julie-nak nyolc édestestvére volt: József Miklós, Honóriusz, Mária Anna Rózsa, Marcell, Jusztin, Katalin, Baziliusz és Dezideráta.

Apai nagyszülei: Joseph Clary és Françoise Agnès Ammoric

Anyai nagyszülei: Joseph Ignace Somis és Catherine Rose Soucheiron

Julie húga, a nála hat évvel fiatalabb Dezideráta Svédország és Norvégia királynéja lett, férje, Jean Bernadotte tábornok trónra lépésével, 1818. február 5-én. XIV. Károly János néven férjét 1818. május 11-én megkoronázták svéd uralkodóként, norvég királyként pedig 1818. szeptember 7-én, megalapítva ezzel egy új dinasztiát, a Bernadotte-házat, mely ott mind a mai napig kormányoz. Deziderátát csak 1829. augusztus 21-én koronázták királynévá. Julie 1794. augusztus 1-jén hozzáment a nála három évvel idősebb ügyvédhez, Joseph Bonaparte-hoz, a leendő I. Napóleon francia császár fivéréhez. 1797-ben követte hitvesét Itáliába, azon belül Rómába, ahová annak diplomata megbízatása szólította őket. 1800-ban aztán Párizsban telepedtek le. Frigyük 49 évig tartott, melyből három leány született, Júlia Jozefin, Letícia és Sarolta. 1804-ben Julie sógora, Napóleon lett Franciaország császára, ígyhát Joseph-ből 1806. március 30-án Nápoly királya lett, Julie pedig királyné. Julie állítólag képtelen volt követni a császári udvari etikett szabályait. Szeretett visszavonultan, családja körében élni mindennapjait, Mortefontaine kastélyában, melyet 1800-ban vásárolt meg. Az épphogy csak trónra kerülő Józsefnek rögtön egy felkeléssel kellett leszámolnia, ugyanis egész addig a Bourbon-ház uralkodott Nápolyban. I. Napóleon Julie-t kérte meg, hogy utazzon férje után Nápolyba, hogy támogassa őt azokban a nehéz időkben. 1808. június 6-án végül elűzték őket trónjukról. A korabeli beszámolók ezt írták távozásukról: ,, A király úgy érkezett hozzánk, mint egy uralkodó, s úgy távozik, mint egy briganti, a királyné viszont rongyokban érkezett, ám uralkodóként távozik tőlünk. "

1808-ban I. Napóleon fivérére ruházta a spanyol királyi címet is, tehát Julie ott is királyné lehetett. (Julie volt az első a spanyol történelemben, aki nem nemesi származású hölgyként lett királyné.)

Miután I. Napóleon második visszatérési kísérlete is meghiúsult a trónfosztása után, Julie és Joseph is száműzetésbe kényszerültek. Ezután már külön éltek a férjével, s Julie 1821-ben előbb Brüsszelben, majd pedig Firenzében telepedett le. 1823-ban húga, Dezideráta királyné kérésére Svédországba költözött. 1840-ben visszatért férjéhez, Firenzébe. Joseph 1844. július 28-án 76 évesen elhunyt, Julie pedig nyolc hónap múlva, 1845. április 7-én követte őt a halálba, 73 esztendősen. Legkisebb lányuk, Sarolta már 1839-ben, 36 évesen elhunyt, első gyermeke világra hozatala során, gyermekével együtt. Szülei mellett nyugszik, a Santa Croce Bazilikában, Firenzében.