„Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alapinformációk
 
Kiegészítés
1. sor: 1. sor:
A keleméri Mohos-tavak (Kis-Mohos, Nagy-Mohos) egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területekben víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepdtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.Zólyomi Bálint (1931) és Dr.Czenthe Botond (1983) írt.
A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepdtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.
A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp.
A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.
A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951).
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.ZÓLYOMI Bálint (1931) és Dr.CZENTHE Botond (1983) írt.

A lap 2007. szeptember 4., 21:49-kori változata

A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepdtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951). A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.ZÓLYOMI Bálint (1931) és Dr.CZENTHE Botond (1983) írt.