„Munkaszerződés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Munkaszerződés, új szócikk kezdete |
a aprók |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{országspecifikus/hu}} |
{{országspecifikus/hu}} |
||
A '''munkaszerződés''' a [[munkaviszony]] létesítésére szolgáló [[szerződés]]fajta. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.<ref>2012. évi I. törvény 42. § (1) bek.</ref>. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni<ref>2012. évi I. törvény 42. § (2) bek. a. pont</ref>, míg |
A '''munkaszerződés''' a [[munkaviszony]] létesítésére szolgáló [[szerződés]]fajta. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.<ref>2012. évi I. törvény 42. § (1) bek.</ref>. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni<ref>2012. évi I. törvény 42. § (2) bek. a. pont</ref>, míg |
||
a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni<ref>2012. évi I. törvény 42. § (2) bek. b. pont</ref>. A munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit a |
a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni<ref>2012. évi I. törvény 42. § (2) bek. b. pont</ref>. A munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit a Munka törvénykönyvéről szóló '''2012. évi I. törvény'' határozza meg. |
||
== Története == |
== Története == |
||
Korábban a munkaszerződés |
Korábban a munkaszerződés követelményeit a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény határozta meg. |
||
== Főbb |
== Főbb szabályai == |
||
=== Írásba foglalás === |
=== Írásba foglalás === |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, a '''munkavégzés helye''', a '''személyi alapbér''' (nem azonos a [[munkabér]]rel) és a '''munkakör'''. Ezen kívül ún. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor '''napi nyolc órára''' és '''határozatlan időre''' jön létre. |
a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, a '''munkavégzés helye''', a '''személyi alapbér''' (nem azonos a [[munkabér]]rel) és a '''munkakör'''. Ezen kívül ún. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor '''napi nyolc órára''' és '''határozatlan időre''' jön létre. |
||
=== |
=== Az eltérés lehetősége === |
||
A szabályozás részlegesen [[diszpozitiv]], előírásai szerint a munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 2012. évi I. törvény Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.<ref>2012. évi I. törvény 43. § (1) bek.</ref> Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.<ref>2012. évi I. törvény 43. § (2) bek.</ref> |
A szabályozás részlegesen [[diszpozitiv]], előírásai szerint a munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 2012. évi I. törvény Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.<ref>2012. évi I. törvény 43. § (1) bek.</ref> Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.<ref>2012. évi I. törvény 43. § (2) bek.</ref> |
||
A kötött elemeken kívül a munkaszerződésben rögzíthető minden olyan jog vagy kötelezettség, amelyet az egyik fél fontosnak tart és a másik fél elfogad. Ez alól szigorú kivétel, hogy a munkavállaló jogszabályban rögzített jogáról általánosan előre nem mondhat le (pl. nem fogadhat el a minimálbérnél alacsonyabb bért, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidőt). |
A kötött elemeken kívül a munkaszerződésben rögzíthető minden olyan jog vagy kötelezettség, amelyet az egyik fél fontosnak tart és a másik fél elfogad. Ez alól szigorú kivétel, hogy a munkavállaló jogszabályban rögzített jogáról általánosan előre nem mondhat le (pl. nem fogadhat el a minimálbérnél alacsonyabb bért, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidőt). |
||
A lap 2017. március 17., 10:45-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A munkaszerződés a munkaviszony létesítésére szolgáló szerződésfajta. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.[1]. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni[2], míg a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni[3]. A munkaszerződés formai és tartalmi követelményeit a Munka törvénykönyvéről szóló '2012. évi I. törvény határozza meg.
Története
Korábban a munkaszerződés követelményeit a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény határozta meg.
Főbb szabályai
Írásba foglalás
A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.[4]
Kötelező tartalmi elemek
a szerződő felek munkaviszony szempontjából lényeges adatai, a munkavégzés helye, a személyi alapbér (nem azonos a munkabérrel) és a munkakör. Ezen kívül ún. természetes elemei a napi munkaidő és a munkaviszony időtartama, azaz ha nem írják bele, akkor napi nyolc órára és határozatlan időre jön létre.
Az eltérés lehetősége
A szabályozás részlegesen diszpozitiv, előírásai szerint a munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 2012. évi I. törvény Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.[5] Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.[6] A kötött elemeken kívül a munkaszerződésben rögzíthető minden olyan jog vagy kötelezettség, amelyet az egyik fél fontosnak tart és a másik fél elfogad. Ez alól szigorú kivétel, hogy a munkavállaló jogszabályban rögzített jogáról általánosan előre nem mondhat le (pl. nem fogadhat el a minimálbérnél alacsonyabb bért, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidőt).
Tájékoztatási kötelezettség
A munkaszerződést, mint kétoldalú, egybehangzó szándéknyilatkozatot egészíti ki a munkáltató egyoldalú, de törvény által rögzített tartalmú tájékoztatása. Ebben kötelező a munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót a képzettségi követelményekről, a munkaköri feladatokról, a munkába lépés napjáról, munkarendről, a bér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről és kiadásának módjáról, a felmondási idő mértékéről, valamint arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács vagy szakszervezet. E tájékoztatást a munkaviszony létrejöttét követő 30 napon belül írásban kell közölni a munkavállalóval a munkáltatónál szokásos módon.
Forrás
- 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről