„Csillagpopulációk” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a [[csillag]]okat különböző |
Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a [[csillag]]okat különböző '''csillagpopulációkba''' soroljuk. |
||
== A csillagpopulációk bevezetése == |
== A csillagpopulációk bevezetése == |
||
Az [[Androméda-köd]] vizsgálata közben egy német-amerikai [[csillagász]], [[Walter Baade]] ([[1893]]-[[1960]]) úgy találta, hogy a [[galaxis]] magjának és a spirálkarjának csillagai között alapvető fizikai különbség van. Míg a spirálkarokban elsősorban korai színképtípusú, nagyon fényes csillagok vannak, amelyek főként fiatal [[nyílthalmaz]]okba csoportosulnak, a mag környékén különböző [[Csillagászati színképosztályozás|színképosztályú]] óriáscsillagok találhatóak. E megfigyelések alapján Baade [[1944]]-ben a csillagokat sematikusan két csoportba osztotta, amelyeket „csillagnemzetségeknek” vagy csillagpopulációknak nevezett. |
Az [[Androméda-köd]] vizsgálata közben egy német-amerikai [[csillagász]], [[Walter Baade]] ([[1893]]-[[1960]]) úgy találta, hogy a [[galaxis]] magjának és a spirálkarjának csillagai között alapvető fizikai különbség van. Míg a spirálkarokban elsősorban korai színképtípusú, nagyon fényes csillagok vannak, amelyek főként fiatal [[nyílthalmaz]]okba csoportosulnak, a mag környékén különböző [[Csillagászati színképosztályozás|színképosztályú]] óriáscsillagok találhatóak. E megfigyelések alapján Baade [[1944]]-ben a csillagokat sematikusan két csoportba osztotta, amelyeket „csillagnemzetségeknek” vagy csillagpopulációknak nevezett. |
A lap 2007. május 28., 11:18-kori változata
Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a csillagokat különböző csillagpopulációkba soroljuk.
A csillagpopulációk bevezetése
Az Androméda-köd vizsgálata közben egy német-amerikai csillagász, Walter Baade (1893-1960) úgy találta, hogy a galaxis magjának és a spirálkarjának csillagai között alapvető fizikai különbség van. Míg a spirálkarokban elsősorban korai színképtípusú, nagyon fényes csillagok vannak, amelyek főként fiatal nyílthalmazokba csoportosulnak, a mag környékén különböző színképosztályú óriáscsillagok találhatóak. E megfigyelések alapján Baade 1944-ben a csillagokat sematikusan két csoportba osztotta, amelyeket „csillagnemzetségeknek” vagy csillagpopulációknak nevezett.
A Baade-féle populációhoz tartoznak például a fiatal O és B színképosztályú óriáscsillagok, valamint a fiatal nyílthalmazok tagjai. Összetételükre jelemző, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak nehéz elemeket. A Tejútrendszer esetében ebbe a csoportba tartozik a Nap is.
A II. populációhoz sorolta az óriáscsillagokat és a szubtörpéket, amelyek a galaxis centrális részein helyezkednek el. Ezek az objektumok egyébként a tartományokon kívül is megtalálhatóak, például gömbhalmazokban, amelyek a csillagrendszer centruma körüli gömbszimmetrikus térrészben helyezkednek el. Összetételükre jellemző, hogy kis mennyiségben tartalmaznak nehéz elemeket.
A későbbi megfigyelési eredményeink megkövetelték a Baade-féle rendszer kibővítését a III. populációval, amely elsősorban szupermasszív csillagokat tartalmaz.
Napjainkban már létezik a populációkon belüli felosztás is:
- Extrém I. populáció: (O és B csillagok, delta Cephei változók, T Tauri csillagok, óriáscsillagok) csillagközi gáz- és porködök környezetében, nyílthalmazokban, és a spirálgalaxisok spirálkarjaiban helyezkednek el.
- Idősebb I. populációs csillagok: A színképosztályba sorolható csillagok, óriáscsillagok, színképükben erős fémvonalak találhatóak.
- Korongpopuláció: fényes vörös óriások, nóvák, planetáris ködök, a Tejútrendszer magjában lévő csillagok. Színképük halványabb fémvonalakat tartalmaz.
- Átmeneti II: populáció: rövid periódusú Mira csillagok, runaway csillagok – azaz olyan csillagok, amelyeknek a fősíkra merőleges sebességkomponense nagyobb, mint 30 km/s.
- Halvány II. populáció: RR Lyrae csillagok, szubtörpék, gömbhalmazok csillagai.
Ennek a sorrendnek megfelelően az egyes populációk egyre kevésbé koncentrálódnak a Tejútrendszer síkjába. Az egyes populációkhoz tartozó csillagok közepes távolsága a fősíktól 120-ról 2000 parszekre nő. Ezen túlmenően a fenti sorrend egyben kor szerinti sorrend is. Az extrém I. populáció csillagainak átlagos életkora 100 millió év, míg a halo második populációs csillagainak átlag életkora elérheti akár a 12-15 milliárd évet is.
Populáció | |||||
---|---|---|---|---|---|
Átl. táv. a szimmetriasíktól | |||||
Fém / hidrogén arány | |||||
Kor (év) | |||||
Összesített tömegük | |||||
legfényesebb csillagok |
Az Tejútrendszer egyes csillagpopulációinak néhány, számokkal kifejezhető tulajdonsága. (A távolság parszekben (pc), a populációk tömege naptömegben van kifejezve.)
Lásd még
- asztrofizika A csillagok állapothatározói
- Hertzsprung-Russell diagram Összefüggés a csillagok állapothatározói között
- galaxis A különböző típusú galaxisok felépítése
- csillagászati színképosztályozás