„Salon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
}} |
}}{{-}} |
||
[[Kép:Edouard Dantan Un Coin du Salon en 1880.jpg|jobbra|bélyegkép|A kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítóhely, a párizsi [[Salon]] (''Le Salon'') Édouard Joseph Dantan festményén, 1880-ban]] |
[[Kép:Edouard Dantan Un Coin du Salon en 1880.jpg|jobbra|bélyegkép|A kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítóhely, a párizsi [[Salon]] (''Le Salon'') Édouard Joseph Dantan festményén, 1880-ban]] |
||
[[Kép:Palais de l'industrie.jpg|bélyegkép|jobbra|Palais de l'industrie, épült 1855-ben]] |
[[Kép:Palais de l'industrie.jpg|bélyegkép|jobbra|Palais de l'industrie, épült 1855-ben]] |
A lap 2015. május 16., 12:28-kori változata
A párizsi Salon, vagy magyarosan Szalon a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás. Franciaországban jött létre a 17. század közepe táján, a Francia Akadémia hivatalos kiállító intézményeként. A 18-19. században, de még a 20. században, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak.
Már a 17. századot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást 1648-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a céhszervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon a Francia Akadémia irányítása alá került. A 18. század elejétől a Louvre-ban rendezték a kiállításokat. 1793 óta oszt a zsüri díjakat.
A szervezet több ízben változott. Szakadás 1889-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon 1849-ben a Tuileries-be költözött, majd 1856-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat.
Az 1870-es éveg táján a festőművészek számára a Salon volt az ismertség kritériumát biztosító fórum, akik az akadémiai juttatások híján a piacról kényszerültek megélni. Munkácsy Mihály nagy sikert aratott a Salonban 1869-ben Siralomház, 1876-ban pedig a Műterem című festményével.[1]
A 19. század közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük Gustave Courbet, Édouard Manet műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért 1863-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására III. Napóleon elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki.
Jegyzetek
- ↑ Boros Judit: Magyar festők Párizsban ((1880 – 1896), doktori.btk.elte.hu
Források
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. Salon l. 406.
- Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 4. köt. Budapest: Akadémiai, 1968. Salon l. 206-207.