„Salon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Salon du Louvre 1787.jpg|bélyegkép|jobbra|A Salon 1787-ben]] |
[[Kép:Salon du Louvre 1787.jpg|bélyegkép|jobbra|A Salon 1787-ben]] |
||
[[Kép:Paris Louvre c1845.jpg|bélyegkép|jobbra| Musée du Louvre 1845-ben]] |
[[Kép:Paris Louvre c1845.jpg|bélyegkép|jobbra| Musée du Louvre 1845-ben]] |
||
| ⚫ | |||
A párizsi '''Salon''', vagy magyarosan Szalon a kortárs [[Festészet|festőművészek]] munkáit bemutató kiállítás. Franciaországban jött létre a [[17. század]] közepe táján, a [[Francia Akadémia]] hivatalos kiállító intézményeként. A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban, de még a [[20. század]]ban, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak. |
A párizsi '''Salon''', vagy magyarosan Szalon a kortárs [[Festészet|festőművészek]] munkáit bemutató kiállítás. Franciaországban jött létre a [[17. század]] közepe táján, a [[Francia Akadémia]] hivatalos kiállító intézményeként. A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban, de még a [[20. század]]ban, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak. |
||
Már a [[17. század]]ot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást [[1648]]-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a [[céh]]szervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon a Francia Akadémia irányítása alá került. A [[18. század]] elejétől a [[Louvre]]-ban rendezték a kiállításokat. [[1793]] óta oszt a zsüri díjakat. |
Már a [[17. század]]ot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást [[1648]]-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a [[céh]]szervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon a Francia Akadémia irányítása alá került. A [[18. század]] elejétől a [[Louvre]]-ban rendezték a kiállításokat. [[1793]] óta oszt a zsüri díjakat. |
||
| ⚫ | |||
A szervezet több ízben változott. Szakadás [[1889]]-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon [[1849]]-ben a Tuileries-be költözött, majd [[1856]]-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat. |
A szervezet több ízben változott. Szakadás [[1889]]-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon [[1849]]-ben a Tuileries-be költözött, majd [[1856]]-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat. |
||
Az 1870-es éveg táján a festőművészek számára a Salon volt az ismertség kritériumát biztosító fórum, akik az akadémiai juttatások híján a piacról kényszerültek megélni. [[Munkácsy Mihály]] nagy sikert aratott a Salonban [[1869]]-ben ''Siralomház'', [[1876]]-ban pedig a ''Műterem'' című festményével.<ref>[http://doktori.btk.elte.hu/art/borosjudit/diss.pdf Boros Judit: Magyar festők Párizsban ((1880 – 1896)], doktori.btk.elte.hu</ref> |
Az 1870-es éveg táján a festőművészek számára a Salon volt az ismertség kritériumát biztosító fórum, akik az akadémiai juttatások híján a piacról kényszerültek megélni. [[Munkácsy Mihály]] nagy sikert aratott a Salonban [[1869]]-ben ''Siralomház'', [[1876]]-ban pedig a ''Műterem'' című festményével.<ref>[http://doktori.btk.elte.hu/art/borosjudit/diss.pdf Boros Judit: Magyar festők Párizsban ((1880 – 1896)], doktori.btk.elte.hu</ref> |
||
{{Több kép |
|||
<gallery> |
|||
| irány = vízszintes |
|||
| ⚫ | |||
| igazítás = left |
|||
| ⚫ | |||
</gallery> |
|||
| kép1 = Munkácsy Műteremben.jpg |
|||
| szélesség1 = 240 |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| szélesség2 = 250 |
|||
| szöveg2 = Munkácsy Mihály: Siralomház (1896) |
|||
}} |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A [[19. század]] közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük [[Gustave Courbet]], [[Édouard Manet]] műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért [[1863]]-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki. |
A [[19. század]] közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük [[Gustave Courbet]], [[Édouard Manet]] műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért [[1863]]-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki. |
||
A lap 2015. május 16., 12:27-kori változata
A párizsi Salon, vagy magyarosan Szalon a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás. Franciaországban jött létre a 17. század közepe táján, a Francia Akadémia hivatalos kiállító intézményeként. A 18-19. században, de még a 20. században, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak.
Már a 17. századot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást 1648-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a céhszervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon a Francia Akadémia irányítása alá került. A 18. század elejétől a Louvre-ban rendezték a kiállításokat. 1793 óta oszt a zsüri díjakat.
A szervezet több ízben változott. Szakadás 1889-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon 1849-ben a Tuileries-be költözött, majd 1856-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat.
Az 1870-es éveg táján a festőművészek számára a Salon volt az ismertség kritériumát biztosító fórum, akik az akadémiai juttatások híján a piacról kényszerültek megélni. Munkácsy Mihály nagy sikert aratott a Salonban 1869-ben Siralomház, 1876-ban pedig a Műterem című festményével.[1]
A 19. század közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük Gustave Courbet, Édouard Manet műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért 1863-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására III. Napóleon elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki.
Jegyzetek
- ↑ Boros Judit: Magyar festők Párizsban ((1880 – 1896), doktori.btk.elte.hu
Források
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. Salon l. 406.
- Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 4. köt. Budapest: Akadémiai, 1968. Salon l. 206-207.