„Elemi töltés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 81.183.48.182 (vita) szerkesztéséről Addbot szerkesztésére |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
Az '''elemi töltés''' megegyezik |
Az '''elemi töltés''' megegyezik a [[proton]] [[elektromos töltés]]ével. Jele ''e.'' |
||
[[Fizikai állandó]], értéke: e=1,602 176 487(40)·10<sup>−19</sup> [[Coulomb|C]]. |
[[Fizikai állandó]], értéke: e=1,602 176 487(40)·10<sup>−19</sup> [[Coulomb|C]]. |
||
A lap 2014. november 9., 14:53-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az elemi töltés megegyezik a proton elektromos töltésével. Jele e. Fizikai állandó, értéke: e=1,602 176 487(40)·10−19 C.
Az összes szabad részecske töltése ennek egész számú többszöröse. Az elektron töltése például -1 e. Az elemi töltésegységet Robert Millikan mérte meg 1909-es olajcseppes kísérletében (fizikai Nobel-díj 1923).
A szabadon nem előforduló kvarkok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő mezonoké és barionoké viszont egész.
