„Deliberatív demokrácia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
http://en.wikipedia.org/wiki/Deliberative_democracy Címke: formázatlan |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
Deliberatív demokrácia gyakorolható mind a képviseleti demokráciákban és a közvetlen demokrácia esetében. Az elitista deliberatív demokráciában, az elveket elit társadalmi döntéshozó szervek, mint például a törvényhozás és a bíróságok alkalmazzák. A populista formában, laikus állampolgárok jogosultak döntéseket hozni ezen elvek alapján. |
Deliberatív demokrácia gyakorolható mind a képviseleti demokráciákban és a közvetlen demokrácia esetében. Az elitista deliberatív demokráciában, az elveket elit társadalmi döntéshozó szervek, mint például a törvényhozás és a bíróságok alkalmazzák. A populista formában, laikus állampolgárok jogosultak döntéseket hozni ezen elvek alapján. |
||
Egyik célja a populista deliberatív demokráciának az lehet, hogy a tanácskozás során egy hiteles közösségi álláspontra jussanak szociális kérdésekben, de ennek nincs kötőereje. Másik célja lehet, hogy egyfajta közvetlen demokráciaként szolgáljon, ahol a laikusok közötti tanácskozás eredménye egyfajta "közakarat", ami kötelező erejű. Ha a politikai döntéseket tanácskozás során, de nem az emberek saját maguk, vagy választott képviselőik hozzák, akkor nincs demokratikus elem; ezt a tanácskozó folyamatot nevezik elit deliberációnak. |
Egyik célja a populista deliberatív demokráciának az lehet, hogy a tanácskozás során egy hiteles közösségi álláspontra jussanak szociális kérdésekben, de ennek nincs kötőereje. Másik célja lehet, hogy egyfajta közvetlen demokráciaként szolgáljon, ahol a laikusok közötti tanácskozás eredménye egyfajta "közakarat", ami kötelező erejű. Ha a politikai döntéseket tanácskozás során, de nem az emberek saját maguk, vagy választott képviselőik hozzák, akkor nincs demokratikus elem; ezt a tanácskozó folyamatot nevezik elit deliberációnak. |
||
== Jellemzői == |
|||
=== Fishkin deliberatív modellje === |
|||
Professzor James Fishkin , aki különböző országokban vett rész a deliberatív demokráci megvalósításában az elmúl 15 évben öt lényeges elemet határoz meg: |
|||
* Információ: minden résztvevő számára elérhető, pontos és releváns. |
|||
* Érdemi egyensúly: különböző pozíciók összehasonlítása hasznosság alapján. |
|||
* Sokféleség: Minden nagyobb pozíció ami a kérdés szempontjából jelentős a nyilvánosság által értékelt. |
|||
* A lelkiismeretesség : A résztvevők őszintén mérlegelnek minden érvet . |
|||
* Egyenlő megfontolás: a nézőpontos mérlegelése bizonyítékok alapján történik, nem attól függően, hogy ki támogatja. |
|||
A Fishkin definíciója szerint, laikus polgárok részt kell vegyenek a döntéshozatali folyamatban és ez a közvetlen demokrácia altípusává teszi. |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
Azonos című angol szócikk fordítása |
Azonos című angol szócikk fordítása |
A lap 2014. április 15., 16:52-kori változata
Deliberatív demokrácia vagy diskurzív demokrácia egyfajta demokrácia , ahol a döntéshozatalban központi szerepe van a deliberalizmusnak. A konszenzusos döntéshozatalból és a többségi elvből is alkalmaz elemeket. Különbözik a hagyományos demokrácia elméletektől, hogy hiteles mérlegelés és nem a puszta szavazás, az elsődleges forrása a törvény legitimitásának. Deliberatív demokrácia kompatibilis a képviseleti demokráciával és a közvetlen demokráciával is. Néhány gyakorlati és elméleti szakember arra használja a kifejezést, hogy olyan képviselei szerveket jelöljön vele aminek a tagjai hitelesen mérlegelek a normaalkotás során egyenlőtlen erőmaegosztás nélkül, míg mások a kifejezést kizárólag olyan döntéshozatal jelölésére használják, ami laikus állampolgárok által történik, akár a közvetlen demokráciában. A "deliberatív demokrácia" kifejezést Joseph M. Bessette alkotta meg az 1980-as " Deliberative Democracy: The Majority Principle in Republican Government."c. munkájában.
Áttekintés
Deliberatív demokrácia szerint, hogy egy demokratikus döntés legitim legyen, meg kell, hogy előzze egy hiteles tanácskozás, nem csupán a szavazás során felmerülő preferenciák összesítése. Az autentikus deliberalizáció a döntéshozók közötti tanácskozás, amely mentes az egyenlőtlen politikai hatalom okozta torzulásoktól, mint a gazdasági jólét, illetve a lobbi. Ha a döntéshozók nem tudnak konszenzusra jutni a javaslat felett, többségi elv alapján szavaznak. Deliberatív demokrácia gyakorolható mind a képviseleti demokráciákban és a közvetlen demokrácia esetében. Az elitista deliberatív demokráciában, az elveket elit társadalmi döntéshozó szervek, mint például a törvényhozás és a bíróságok alkalmazzák. A populista formában, laikus állampolgárok jogosultak döntéseket hozni ezen elvek alapján. Egyik célja a populista deliberatív demokráciának az lehet, hogy a tanácskozás során egy hiteles közösségi álláspontra jussanak szociális kérdésekben, de ennek nincs kötőereje. Másik célja lehet, hogy egyfajta közvetlen demokráciaként szolgáljon, ahol a laikusok közötti tanácskozás eredménye egyfajta "közakarat", ami kötelező erejű. Ha a politikai döntéseket tanácskozás során, de nem az emberek saját maguk, vagy választott képviselőik hozzák, akkor nincs demokratikus elem; ezt a tanácskozó folyamatot nevezik elit deliberációnak.
Jellemzői
Fishkin deliberatív modellje
Professzor James Fishkin , aki különböző országokban vett rész a deliberatív demokráci megvalósításában az elmúl 15 évben öt lényeges elemet határoz meg:
- Információ: minden résztvevő számára elérhető, pontos és releváns.
- Érdemi egyensúly: különböző pozíciók összehasonlítása hasznosság alapján.
- Sokféleség: Minden nagyobb pozíció ami a kérdés szempontjából jelentős a nyilvánosság által értékelt.
- A lelkiismeretesség : A résztvevők őszintén mérlegelnek minden érvet .
- Egyenlő megfontolás: a nézőpontos mérlegelése bizonyítékok alapján történik, nem attól függően, hogy ki támogatja.
A Fishkin definíciója szerint, laikus polgárok részt kell vegyenek a döntéshozatali folyamatban és ez a közvetlen demokrácia altípusává teszi.
Forrás
Azonos című angol szócikk fordítása