„Gyorsacél” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{munkaváltozat}} |
|||
<!-- gyorsacél, HSS, High Speed Steel --> |
<!-- gyorsacél, HSS, High Speed Steel --> |
||
A '''gyorsacél''' (ismert még: HSS-acél az angol High Speed Steel szavak kezdőbetűiből) olyan erősen ötvözött különleges |
A '''gyorsacél''' (ismert még: HSS-acél az angol High Speed Steel szavak kezdőbetűiből) olyan erősen ötvözött különleges szerszám[[acél]], amely az egyéb [[szerszámacél|szerszámacélokhoz]] képest 10-30-szor gyorsabb megmunkálást tesz lehetővé. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A gyorsacélokat az 1900-as évek végén a növelt sebességű forgácsolási igények miatt fejlesztették ki. |
A gyorsacélokat az 1900-as évek végén a növelt sebességű forgácsolási igények miatt fejlesztették ki. |
||
Az első hivatalosan is bejegyzett gyorsacél 1910-ben T1-jelű<ref>George Roberts: Tool Steels, ASM International, 1998, ISBN 1615032010</ref>A T1 jelű gyorsacélt a Crucible Steel Co. szabadalmaztatta.<ref>http://www.maneyonline.com/doi/abs/10.1179/095066001101528411?token=00661d75f6afb74f7c3c358762f417c4e7547543c7e386f6468467c79675d7c405847447b49796c5f73636f3147412136a8b3a&</ref> |
Az első hivatalosan is bejegyzett gyorsacél 1910-ben T1-jelű<ref>George Roberts: Tool Steels, ASM International, 1998, ISBN 1615032010</ref>A T1 jelű gyorsacélt a Crucible Steel Co. szabadalmaztatta.<ref>http://www.maneyonline.com/doi/abs/10.1179/095066001101528411?token=00661d75f6afb74f7c3c358762f417c4e7547543c7e386f6468467c79675d7c405847447b49796c5f73636f3147412136a8b3a& M. Boccalini - H. Goldenstein: Solidification of high speed steels</ref> A II. világháborúban a [[wolfrám]] hiánya miatt a hiányzó fémet [[molibdén]] ötvözővel helyettesítették, amely további új típusokat hozott létre. Bár a [[keményfém]] elterjedése néhány helyről visszaszorította gyorsacélok használatát a forgácsolás terén (például esztergálás, marás) a gyorsacélok felhasználása továbbra is jelentős. |
||
== Típusai == |
== Típusai == |
||
A II. világháború óta számos új gyorsacéltípust fejlesztettek ki a felhasználás céljától függően. Az egyes gyorsacél típusokat és vegyi összetételüket a következő táblázat tartalmazza: |
|||
aaa |
|||
EU MSZ régi W.Nr. BS ASTM/AISI JIS C Cr Mo V W Co |
|||
HS 18-0-1 R3 1.3355 BT1 T1 SKH-2 0.75 4 - 1.1 18 |
|||
HS 18-1-2-5 1.3255 BT4 T4 SKH-3 0.8 4 0.6 1.5 18 4.6 |
|||
HS 12-1-4-5 1.3202 BT 15 T15 SKH-10 1.55 4.4 0.5 4.8 12.3 4.8 |
|||
HS 10-4-3-10 R14 1.3207 BT 42 T42 SKH-57 1.28 4 3.3 3.1 9.2 9.6 |
|||
HS 2-9-1 1.3346 BM1 M1 - 0.84 3.9 8.6 1.15 1.55 |
|||
HS 6-5-2 1.3343 BM2 M2 SKH-51 0.9 4 4.8 1.8 6.1 |
|||
HS 6-5-3 1.3344 BM3 M3:2 SKH-53 1.22 4 4.8 2.8 6.1 |
|||
HS 6-5-4 - BM4 MH 4 SKH-5 1.3 4.1 4.7 3.9 5.9 |
|||
HS 4-5-2-12 - BM6 M 6 -M6 0.8 4.1 5 1.5 4.25 12 |
|||
HS 2-9-2 1.3348 BM7 M 7 SKH-58 1 3.8 8.4 1.9 1.6 |
|||
HS 4-8-3 - BM9V M 9 - 1.2 4.2 8.4 2.7 3.4 |
|||
HS 6-3-5-6 - BM15 VM15 - 1.52 4.7 2.8 4.8 6.35 4.6 |
|||
HS 6-5-2-5 R8 1.3243 BM35 M35 SKH-55 0.92 4 4.8 1.8 6.1 4.8 |
|||
HS 2-9-1-8 R11 1.3247 BM42 M42 SKH-59M 1.1 3.85 9.2 1.1 1.5 7.8 |
|||
HS 0-4-1 1.3551 BM50 M50 - 0.82 4 4.2 1.1 - |
|||
== Felhasználási terület == |
== Felhasználási terület == |
||
bbb |
bbb |
||
| 22. sor: | 44. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.rudolfsteel.com/high-speed-steel.html High Speed Steel] |
|||
ddd |
|||
* [http://www.iso.org/iso/catalogue_detail.htm?csnumber=23194 ISO 4957:1999 Tool steels] |
|||
{{DEFAULTSORT:Gyorsacel}} |
{{DEFAULTSORT:Gyorsacel}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:acél]] |
||
A lap 2013. december 24., 18:48-kori változata
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A gyorsacél (ismert még: HSS-acél az angol High Speed Steel szavak kezdőbetűiből) olyan erősen ötvözött különleges szerszámacél, amely az egyéb szerszámacélokhoz képest 10-30-szor gyorsabb megmunkálást tesz lehetővé.
Története
A gyorsacélokat az 1900-as évek végén a növelt sebességű forgácsolási igények miatt fejlesztették ki. Az első hivatalosan is bejegyzett gyorsacél 1910-ben T1-jelű[1]A T1 jelű gyorsacélt a Crucible Steel Co. szabadalmaztatta.[2] A II. világháborúban a wolfrám hiánya miatt a hiányzó fémet molibdén ötvözővel helyettesítették, amely további új típusokat hozott létre. Bár a keményfém elterjedése néhány helyről visszaszorította gyorsacélok használatát a forgácsolás terén (például esztergálás, marás) a gyorsacélok felhasználása továbbra is jelentős.
Típusai
A II. világháború óta számos új gyorsacéltípust fejlesztettek ki a felhasználás céljától függően. Az egyes gyorsacél típusokat és vegyi összetételüket a következő táblázat tartalmazza:
EU MSZ régi W.Nr. BS ASTM/AISI JIS C Cr Mo V W Co HS 18-0-1 R3 1.3355 BT1 T1 SKH-2 0.75 4 - 1.1 18 HS 18-1-2-5 1.3255 BT4 T4 SKH-3 0.8 4 0.6 1.5 18 4.6 HS 12-1-4-5 1.3202 BT 15 T15 SKH-10 1.55 4.4 0.5 4.8 12.3 4.8 HS 10-4-3-10 R14 1.3207 BT 42 T42 SKH-57 1.28 4 3.3 3.1 9.2 9.6 HS 2-9-1 1.3346 BM1 M1 - 0.84 3.9 8.6 1.15 1.55 HS 6-5-2 1.3343 BM2 M2 SKH-51 0.9 4 4.8 1.8 6.1 HS 6-5-3 1.3344 BM3 M3:2 SKH-53 1.22 4 4.8 2.8 6.1 HS 6-5-4 - BM4 MH 4 SKH-5 1.3 4.1 4.7 3.9 5.9 HS 4-5-2-12 - BM6 M 6 -M6 0.8 4.1 5 1.5 4.25 12 HS 2-9-2 1.3348 BM7 M 7 SKH-58 1 3.8 8.4 1.9 1.6 HS 4-8-3 - BM9V M 9 - 1.2 4.2 8.4 2.7 3.4 HS 6-3-5-6 - BM15 VM15 - 1.52 4.7 2.8 4.8 6.35 4.6 HS 6-5-2-5 R8 1.3243 BM35 M35 SKH-55 0.92 4 4.8 1.8 6.1 4.8 HS 2-9-1-8 R11 1.3247 BM42 M42 SKH-59M 1.1 3.85 9.2 1.1 1.5 7.8 HS 0-4-1 1.3551 BM50 M50 - 0.82 4 4.2 1.1 -
Felhasználási terület
bbb
Bevonatok
ccc
Jegyzetek
- ↑ George Roberts: Tool Steels, ASM International, 1998, ISBN 1615032010
- ↑ http://www.maneyonline.com/doi/abs/10.1179/095066001101528411?token=00661d75f6afb74f7c3c358762f417c4e7547543c7e386f6468467c79675d7c405847447b49796c5f73636f3147412136a8b3a& M. Boccalini - H. Goldenstein: Solidification of high speed steels
Kapcsolódó cikkek
További információk
| Ez a Wikipédia egyik szerkesztőjének bemutatkozó lapja, nem Wikipédia-cikk. Ha ezt a lapot nem a Wikipédián olvasod, akkor egy tükrözést látsz. Légy tudatában annak, hogy a lap elavult lehet, és hogy ezen szerkesztőnek valószínűleg nincs kapcsolata a Wikipédián kívül semmilyen más, ezt a lapot tartalmazó weboldallal. Az eredeti szerkesztői lapot a https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyorsac%C3%A9l címen találod meg. |
 |