„Látótávolság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GrouchoBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: he:ראות אטמוספרית
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 24 interwiki link migrálva a Wikidata d:q654068 adatába
28. sor: 28. sor:
[[Kategória:Meteorológia]]
[[Kategória:Meteorológia]]
[[Kategória:Repüléstechnika]]
[[Kategória:Repüléstechnika]]

[[en:Visibility]]
[[ca:Visibilitat]]
[[cs:Viditelnost]]
[[de:Sichtweite]]
[[eo:Vidodistanco]]
[[es:Visibilidad]]
[[fi:Näkyvyys]]
[[fr:Visibilité]]
[[he:ראות אטמוספרית]]
[[id:Jarak pandang]]
[[ja:視程]]
[[ko:시정]]
[[lv:Meteoroloģiskā redzamība]]
[[nl:Zichtbaarheid]]
[[nn:Sikt]]
[[no:Sikt]]
[[ro:Vizibilitate]]
[[ru:Атмосферная видимость]]
[[simple:Visibility]]
[[sv:Sikt]]
[[tr:Görüş (meteoroloji)]]
[[uk:Видимість]]
[[vi:Tầm nhìn xa]]
[[zh:能見度]]

A lap 2013. március 8., 06:57-kori változata

Látótávolság alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e.

Kialakulása

A látótávolság tiszta és a ködös időben, lecsökkenve

A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak:

  • gyengül a fény
  • nagy a szórt fény aránya.

A sarkvidéken illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben akár 70-100 km-re is megnőhet a látótávolság. Ez az ideális állapot ritkán fordul elő, mivel olyan anyagok lebegnek a levegőben, amelyek a molekuláknál nagyságrendekkel nagyobbak. Ezek az aeroszolok, a felhők, és a különféle csapadékelemek (vízcseppek, jégkristályok, szennyeződések).

Csökkentő hatások

Az, hogy egy adott objektum látható-e vagy sem, 3 dologtól függ:

  • az emberi szem felbontóképességétől
  • az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret stb.)
  • a levegő aeroszol-tartalmától.

Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek, ezt 1 és 5 km közötti látótávolságnál párásságnak, 1 km alatt pedig ködnek nevezzük. 100 méter alatti látótávolság már erős ködnek számít. A köd legtöbbször addig marad meg, amíg lassú felmelegedés nem következik be. Előfordulhat, hogy a köd lassan felemelkedik és stratus-felhő lesz belőle, de lehet, hogy feltámad a szél, és az oszlatja fel. Erős szélben nem kell ködre számítani.

A csapadék okozta látótávolság-csökkenés a csapadék intenzitásától és jellegétől függ. Gyenge és mérsékelt esőben a látótávolság 3–5 km közötti, de erős csapadék esetén a látótávolság akár pár száz m-re is lecsökkenhet. Havazás esetén a látótávolság csak néhány száz méter. Ebben az esetben nemcsak a vízszintes, hanem a függőleges látás is jelentősen korlátozott.

Szerepe a repülésben

Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az RVR az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények. Mindig 3 helyről közölnek adatokat (küszöb, futópálya közepe, futópálya vége). Látótávolságnál az adatokat méterben, illetve függőleges látás esetén lábban adják meg.