„Magreakció” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: jv:Reaksi nuklir |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: pl:Reakcja jądrowa |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
[[nl:Kernreactie]] |
[[nl:Kernreactie]] |
||
[[no:Kjernereaksjon]] |
[[no:Kjernereaksjon]] |
||
[[pl:Reakcja jądrowa]] |
|||
[[pt:Reação nuclear]] |
[[pt:Reação nuclear]] |
||
[[ru:Ядерная реакция]] |
[[ru:Ядерная реакция]] |
A lap 2013. január 5., 19:48-kori változata
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk. Elméletileg több atommag is ütközhet, viszont ezek az események rendkívül ritkák. Három típusa van: maghasadás, magfúzió, és radioaktív bomlás.
Bármely magreakciót egy (a kémiai egyenlethez hasonló) egyenlet segítségével tudjuk fölírni:
ahol a a bombázó részecske és b repül ki a magból.
Ezt rövidítve a szakirodalomban így szokták írni: . A rendszámokat (Z, Z') ugyanis meghatározza az elem vegyjele, úgyhogy az csupán tájékoztató adat.
Például vehetjük a neutron fölfedezésekor használt reakciót:
- Rövidített formában:
A magreakció lehet exergonikus vagy endergonikus. Ha a bemenő tömegek összege nagyobb a reakciótermékek össztömegénél, akkor exoterm, ha kisebb, akkor endoterm reakcióról beszélünk. Az endergonikus reakciók is végbemehetnek, ha a reaktánsok kinetikus energiája kiegyenlíti a tömeghiányt.
A reakcióból származó energia három módon jelentkezik:
- kisugárzott fotonok (gamma-sugárzás)
- reakciótermékek kinetikus energiája (hő)
- az atommagban is maradhat, ha létezik metastabil állapot
A magreakció két módon mehet végbe:
- direkt
- köztes mag (compound nucleus)
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nuclear reaction című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.