„Pareto-elv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sandorh (vitalap | szerkesztései)
Sandorh (vitalap | szerkesztései)
11. sor: 11. sor:
== A Pareto-elv kiterjesztése ==
== A Pareto-elv kiterjesztése ==
A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál és egy paraméterében sem rosszabb annál.
A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál és egy paraméterében sem rosszabb annál.
[http://phoenix.liu.edu/~tbarr/eco61/topic-01-distribution.pdf Pareto's Contribution to
[http://phoenix.liu.edu/~tbarr/eco61/eco61-slides.html Slides for Lectures] (Topic 1: Theories of Distribution, Pareto's Contribution to Utility Theory, page 16.)
Utility Theory]


E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó [[marketingkommunikáció]] üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést.
E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó [[marketingkommunikáció]] üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést.

A lap 2007. február 13., 00:02-kori változata

A Pareto-elv, más néven a 80–20 szabály kimondja, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.

Vilfredo Pareto

Eredetileg Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg 1906-ban azt a matematikai formulát, amellyel az egyenlőtlen vagyoneloszlást (egyenlőtlen javak eloszlását) írta le megfigyelései alapján.

Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során. Dr. Joseph Juran (1930 és 1940 között) hasonló megállapításra jutott a minőségügy területén. Juran megfogalmazásában a (bekövetkező) problémák 80%-át a hibák (az elkövetett hibák) 20%-a okozza. Pareto's Principle - The 80-20 Rule


A közgazdaságtan, a menedzsmenttudományok területén széles körben megfigyelt és tudatosan alkalmazott elvről beszélünk. Egy piaci környezetben működő vállalat bevételének 80%-át általában a vevők 20%-a „termeli meg”. Ezen elv ismerete segíti a döntéshozatalt (decision making).

A Pareto-elv kiterjesztése

A társadalmi, vevői racionalitáson alapuló döntéshozatal egy adott termék, szolgáltatás kapcsán több paramétert értékel. Két, egyébként minden paraméterében azonos (azonos hasznosságot hordozó) termék, szolgáltatás közül az kerül a kiválasztásra, amely legalább egy paraméterében jobb a másiknál és egy paraméterében sem rosszabb annál. Slides for Lectures (Topic 1: Theories of Distribution, Pareto's Contribution to Utility Theory, page 16.)

E fenti elv talán egyszerűnek tűnik, de valójában nem az. Ha példaként a mosógépek piacára gondolunk, akkor biztos találunk olyan gépeket, amelyek azonos árszintűek. Ez a paraméter tehát nem használható a döntéshozatalhoz. A mosógép energiafogyasztására, súlyára, fordulatszámára jellemző számok könnyen összehasonlíthatók, de az olyan paraméterek, mint a tisztító hatás, a dob felépítéséből következő kíméletes mosás már nehezen. Ezeket a paramétereket a vevő a termékhez kapcsolódó marketingkommunikáció üzenetei alapján értékeli és hasonlítja össze. Végül ezek alapján hoz döntést.