„Keresztező tárológyűrűk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ru:ISR (коллайдер) |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
[[it:Intersecting Storage Rings]] |
[[it:Intersecting Storage Rings]] |
||
[[pt:Anéis de Armazenagem a Intersecções]] |
[[pt:Anéis de Armazenagem a Intersecções]] |
||
[[ru:ISR (коллайдер)]] |
A lap 2012. augusztus 11., 12:06-kori változata
Hadronütköztetők: Múlt, jelen és jövő | |
Keresztező tárológyűrűk (ISR) | CERN, 1971–1984 |
ISABELLE | Brookhaven, 1993-ban leállították az építést |
Szuper protonszinkrotron (SPS) | CERN, 1976–1984 |
Tevatron | Fermilab, 1987–2009 |
Szupravezető szuperütköztető (SSC) | 1993-ban leállították az építést |
Relativisztikus nehézion-ütköztető (RHIC) | Brookhaven, 2000– |
Nagy Hadronütköztető (LHC) | CERN, 2007– |
Nagyon nagy hadronütköztető (VLHC) | 21. század közepe |
The ISR (Intersecting Storage Rings szabad magyar fordításban egymást keresztező tárológyűrűk) a CERN egyik részecskegyorsítója volt, egy szinkrotron. Ez volt a világ első hadron-ütköztetője. 1971 és 1984 között működött, maximumális tömegközépponti energiája 62 GeV volt. Kezdetektől fogva képes volt olyan részecskék keltésére, mint a J/ψ és az üpszilon, valamint észlelhető jetszerkezetek; jóllehet a részecskedetektorai nem voltak képesek nagy transzverzális lendületű események észlelésére, azaz olyanokéra, melynél a nyalábhoz képest nagy szögben repülnek ki az ütközéskor keletkező részecskék: az ezt igénylő felfedezések az 1970-es évek közepére maradtak. Mégis az ISR építése sok fejlesztést követelt a gyorsítófizikában, mint a sztochasztikus hűtés, és luminozitásban rekordernek számított a hadronütköztetőknél amíg a Tevatron 2004-ben túl nem szárnyalta.
Lásd még
Külső hivatkozások
- ISR startup
- Early history of the ISR
- Picture of the ISR from above – It’s the large earthen ring with circular roads inside and outside.