„Keresztező tárológyűrűk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
EleferenBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ru:ISR (коллайдер)
19. sor: 19. sor:
[[it:Intersecting Storage Rings]]
[[it:Intersecting Storage Rings]]
[[pt:Anéis de Armazenagem a Intersecções]]
[[pt:Anéis de Armazenagem a Intersecções]]
[[ru:ISR (коллайдер)]]

A lap 2012. augusztus 11., 12:06-kori változata

Hadronütköztetők: Múlt, jelen és jövő

Keresztező tárológyűrűk (ISR) CERN, 19711984
ISABELLE Brookhaven, 1993-ban leállították az építést
Szuper protonszinkrotron (SPS) CERN, 19761984
Tevatron Fermilab, 19872009
Szupravezető szuperütköztető (SSC) 1993-ban leállították az építést
Relativisztikus nehézion-ütköztető (RHIC) Brookhaven, 2000
Nagy Hadronütköztető (LHC) CERN, 2007
Nagyon nagy hadronütköztető (VLHC) 21. század közepe

The ISR (Intersecting Storage Rings szabad magyar fordításban egymást keresztező tárológyűrűk) a CERN egyik részecskegyorsítója volt, egy szinkrotron. Ez volt a világ első hadron-ütköztetője. 1971 és 1984 között működött, maximumális tömegközépponti energiája 62 GeV volt. Kezdetektől fogva képes volt olyan részecskék keltésére, mint a J/ψ és az üpszilon, valamint észlelhető jetszerkezetek; jóllehet a részecskedetektorai nem voltak képesek nagy transzverzális lendületű események észlelésére, azaz olyanokéra, melynél a nyalábhoz képest nagy szögben repülnek ki az ütközéskor keletkező részecskék: az ezt igénylő felfedezések az 1970-es évek közepére maradtak. Mégis az ISR építése sok fejlesztést követelt a gyorsítófizikában, mint a sztochasztikus hűtés, és luminozitásban rekordernek számított a hadronütköztetőknél amíg a Tevatron 2004-ben túl nem szárnyalta.

Lásd még

Külső hivatkozások