„Belső mag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: es, et, nn, pt, simple, tr, vi következő eltávolítása: cs, de, eo, nds-nl, pl, sk következő módosítása: ca, ru |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Внутрішнє ядро |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
[[simple:Inner core]] |
[[simple:Inner core]] |
||
[[tr:İç çekirdek]] |
[[tr:İç çekirdek]] |
||
[[uk:Внутрішнє ядро]] |
|||
[[vi:Lõi trong (Trái Đất)]] |
[[vi:Lõi trong (Trái Đất)]] |
||
A lap 2011. november 2., 19:00-kori változata
A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú burka.
A földmag két részét (külső folyékony és belső szilárd öv) 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann dán szeizmológus, a földrengéshullámok terjedését figyelve a Föld belsejében. Az őáltala felfedezett felületet, mely a két övet elválasztja mintegy 5000 km mélyen, Lehmann-felületnek nevezik.
A meteoritok és az őket alkotó kémiai elemek fizikai és vegyi tulajdonságainak tanulmányozásából azt feltételezik, hogy a belső magot elsősorban vas és nikkel alkotja.
A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. Feltételezik, hogy a hőmérséklet 5000-6000 °C között alakul, míg a nyomás 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a vas olvadáspontja rendkívül megnő.
Források
- Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
- Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9