„Paganini-etűdök” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== A mű születése == |
== A mű születése == |
||
A fiatal, húsz éves Liszt 1831. március 31-én hallotta először játszani [[Párizs]]ban Niccolò Paganinit, „az ördög hegedűsét”, és azonnal elbűvölte káprázatos hangszertudása. Később ezt írta róla: ''„„Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész!”'' – írta. Elhatározta, hogy saját zongorajátékát is hasonló szintre fejleszti, addig nem látott-hallott módon kitágítja a zongora és a zongorázás lehetőségeit. |
|||
== A zene == |
== A zene == |
||
A lap 2011. május 8., 11:50-kori változata
A Paganini-etűdök (francia címe: Grandes études de Paganini) Liszt Ferenc hat darabból álló zongoraciklusa, amely Niccolò Paganini ihletésére, az ő caprice-ainak feldolgozásaként születtek. Liszt 1838-ban és 1851-ben foglalkozott a művekkel, kottája 1851-ben jelent meg nyomtatásban. Műjegyzékszáma: S.141.
A mű születése
A fiatal, húsz éves Liszt 1831. március 31-én hallotta először játszani Párizsban Niccolò Paganinit, „az ördög hegedűsét”, és azonnal elbűvölte káprázatos hangszertudása. Később ezt írta róla: „„Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész!” – írta. Elhatározta, hogy saját zongorajátékát is hasonló szintre fejleszti, addig nem látott-hallott módon kitágítja a zongora és a zongorázás lehetőségeit.
A zene
Források
- Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 263–265. old. ISBN 978-963-506-835-7
- Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1986. 249–252. old. ISBN 963 330 605 1