„Szuperfolyékonyság” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A források: http://www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Html/Szuperfo.htm, http://www.mindentudas.hu/solyom/20030530solyom.html?pIdx=3
a (Bot: következő hozzáadása: hr:Supratekućina)
(A források: http://www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Html/Szuperfo.htm, http://www.mindentudas.hu/solyom/20030530solyom.html?pIdx=3)
A szuperfolyékonyság egy [[halmazállapot]]cseppfolyós anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, anagyon folyadékoknagy zérushővezetésű belsőés súrlódásúsúrlódásmentes állapota, azaz a nulla [[viszkozitás]]ú állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani. A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicának]], [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A jelenség a héliumnál az úgynevezett „Lambda-ponton” alakul ki, melyből kettő létezik a „alsó” lambda-pont 2,172 [[Kelvin|K]], 0,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és egy „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.
Azt a hőmérsékletet, amelynél a szuprafluiditás(szuperfolyékonyság) kialakul, lambda-pontnak nevezik.
 
A jelenség a [[hélium]]-3-nál és hélium-4-nél a legjellemzőbb. A jelenség a [[kvantumhidrodinamika]] tanulmányozásában fontos szerepet játszott, kíséretekkel pedig [[1937]]-ben sikerült igazolnia [[Pjotr Leonyidovics Kapica|Pjotr Leonyidovics Kapicának]], [[John F. Allen]]nek, és [[Don Misener]]nek. A héliumnál kettő lambda-pont létezik. Az „alsó” lambda-pont 2,172 [[Kelvin|K]], 0,0497 [[Atmoszféra (mértékegység)|atm]]-nál, és a „felső” 1,76 K, 29,8 atm-nál.
A szuperfolyékony hélium szokatlan tulajdonságokat mutat; a [[gravitáció]]s erő ellenére képes "kimászni" az edényből.
A He atomokból álló folyadékra nyilvánvalóan nem érvényesek egészen pontosan a szabad részecskék gázára elmondottak. Az atomok közötti kölcsönhatás miatt nem kondenzálódhat az egész folyadék a legalacsonyabb energiaszintre, de igaz marad, hogy a folyadékállapoton belül bekövetkezhet a [[Bose-Einstein kondenzáció]] - makroszkopikus számú részecske kondenzációja a legalacsonyabb energiaszintre.
 
Üres kémcsövet merítve szuperfolyékony héliumot tartalmazó edénybe, a folyadék vékony, mintegy 100 atomnyi réteget tartalmazó réteget képez a kémcső falán, és a hélium ezen keresztűl befolyik a kémcsőbe. A kémcsövet kiemelve pedig visszafolyik.
 
A szuperfolyékonyság a nagy méretekben is megjelenő, közvetlenül megfigyelhető kvantumos viselkedés példája.
 
{{DEFAULTSORT:Szuperfolyekonysag}}
23

szerkesztés

Navigációs menü