„Geomorfológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ka:გეომორფოლოგია |
a Bot: következő hozzáadása: kn:ಭೂರೂಪಶಾಸ್ತ್ರ |
||
72. sor: | 72. sor: | ||
[[ka:გეომორფოლოგია]] |
[[ka:გეომორფოლოგია]] |
||
[[kk:Геоморфология]] |
[[kk:Геоморфология]] |
||
[[kn:ಭೂರೂಪಶಾಸ್ತ್ರ]] |
|||
[[ko:지형학]] |
[[ko:지형학]] |
||
[[ku:Jeomorfolojî]] |
[[ku:Jeomorfolojî]] |
A lap 2010. október 29., 14:44-kori változata
Nem található szabad kép.(?) | |
Magyarország geomorfológiai térképe |
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.
A földkéreg domborzata
A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.
Mozgások
Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
Orogén mozgások
(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklinális)
- horpadás (geoszinklinális)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.
Lásd még
- fagypúp (tufur)