„I. Lajos flamand gróf” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
kisebb formai javítások
a ("Infobox Uralkodó" sablon helyett "Uralkodó infobox")
a (kisebb formai javítások)
{{Uralkodó infobox
| név = I. Lajos flamand gróf
| állam =
| édesapa = [[I. Lajos nevers-i gróf]]
| édesanya = [[Johanna retheli grófnő]]
| születési dátum = [[1304]]
| születési hely =
| halálozási dátum = [[1346]]. [[augusztus 25]].
 
IV. Károly elérte, hogy Lajos béküljön ki a [[Hainaut-i Grófság|hainaut-i]] [[Hainaut grófjainak listája|grófokkal]], akikkel még dédapja, [[Guy de Dampierre]] uralkodása idején vesztek össze a flamand grófok: Lajos lemondott Zeeland grófsággal szemben követeléséről, míg [[I. Vilmos hainaut-i gróf]] lemondott a flamand grófság felé fennálló követeléseről.
[[Fájl:Graven van Vlaanderen.jpg|left|thumb|Lajos és családja, a Dampierre-házból származó flamand grófok (balról jobbra): [[III. Róbert flamand gróf|III. Róbert]], [[I. Lajos flamand gróf|I. Lajos]], II. Lajos, [[III. Margit flamand grófnő|III. Margit]] és férje, [[II. Fülöp burgundi herceg]]]]
A kiegyezés ellenére Lajos idegen maradt a flamandok szemében, aminek összetett okai voltak: a francia királyi udvarban nevelkedett és közelebb állt hozzá a francia kultúra, mint a flamand. Lajos sokat tartózkodott a nevers-i grófságban, ahol jobban fennállt a hagyományos feudális rend, mint Flandriában, ahol a városok polgárainak és kereskedőinek sokkal nagyobb önállósága volt.
 
1323-ban átadta nagybátyjának, [[I. János namuri gróf]]nak Sluis kikötőjét, mire a szomszédos Brugge városban felkelés tört ki és a brugge-i polgárok felégették a rivális kikötőt. A Lajos iránti ellenszenv olyan mértékű volt, hogy [[Nicolaas Zannekin]]vezetésével fellázadtak a flamandok és elfoglalták [[Nieuwpoort]], [[Veurne]], [[Yper]] és [[Kortrijk]] városokat. Kortrijk elfoglalásakor, [[1324]]. [[június 19.|június 19]]-én Lajost is foglyul ejtették kísérőivel, akiket röviddel ezután kivégeztek. Lajos rabsága alatt János namuri grófot nevezték ki régensnek Flandriába. Lajos 1325. novemberében szabadult ki IV. Károly francia király közbenjárására. A gróf és a lázadók rövid életű békét kötöttek, de Lajosnak hamarosan menekülnie kellett és Károlytól kellett segítséget kérnie a lázadás leveréséhez. 1328-ban a [[Casseli csata (1328)|casseli csatában]] a franciák döntő vereséget mértek Zannekin seregére.
 
1337-ben a [[százéves háború]] kitörésekor Lajos hű maradt a francia királyhoz, [[VI. Fülöp francia király|VI. Fülöphöz]], aki azt követelte, hogy a flamand flotta szálljon szembe az angolokkal. Ez azonban a flamand városok elleni angol kereskedelmi blokádhoz, a szigetországi gyapjúszállítmányok leállításához és egy újabb felkeléshez vezetett, [[Jacob van Artevelde]] vezetése alatt. A felkeléshez később csatlakozott Brugge és Ypres is. 1138. április 11-én a gentiek serege sikerrel szállt szembe a francia királyi sereggel, majd április 23-án a biervliet-i kastály közelében a grófi sereget is legyőzték. 1338. nyarán Lajosnak ismét menekülnie kellett Flandriából. Távolléte alatt a lázadók felvették a kapcsolatot az angolokkal és szövetséget kötöttek. [[III. Eduárd angol király]] [[1340]]. [[január 26.|január 26]]-án bevonult Gentbe és ott francia királynak kiáltották ki.
 
1345-bem Artevelde-t Gentben megölték és Lajos megkísérelte a visszatérést: [[Dendermonde]] városába tette székhelyét, de a gentiek hamarosan ismét elüldözték..<ref>Forrás: [http://fmg.ac/Projects/MedLands/FLANDERS,%20HAINAUT.htm#_Toc212185322 Crawley]</ref>
 
== Források ==
* Charles Cawley: ''Medieval Lands''. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm] elérhető
* {{fordítás|en|Louis I, Count of Flanders}}
 
131 512

szerkesztés

Navigációs menü