„Charles du Fresne, sieur du Cange” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MauritsBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: la:Carolus du Fresne, Dominus du Cange; kozmetikai változtatások
27. sor: 27. sor:
* Chronicon Paschale : a mundo condito ad Heraclii Imperatoris annum vigesimum (halála után kiadta Étienne Baluze). Paris 1688
* Chronicon Paschale : a mundo condito ad Heraclii Imperatoris annum vigesimum (halála után kiadta Étienne Baluze). Paris 1688


{{DEFAULTSORT:Fresne Charles}}
[[Kategória:Heraldikusok]]
[[Kategória:Genealógusok]]
[[Kategória:Bizantinológusok]]
[[Kategória:Heraldikusok]]
[[Kategória:Genealógusok]]


[[en:Charles du Fresne, sieur du Cange]]
[[en:Charles du Fresne, sieur du Cange]]

A lap 2010. április 11., 12:28-kori változata

Charles du Fresne

Charles du Fresne, sieur du Cange (Amiens, 1610. december 18 – Párizs, 1688. október 23). Francia filológus, történész. A neve előfordul Ducange alakban is.

Louis Du Fresne, sieur de Frédeval et du Cange, az Amiens melletti Beauquène királyi intézőjének ötödik fia volt. A jezsuitáknál jogot tanult és több évig jogászként dolgozott, majd királyi kincstárnok lett. Hivatali kötelezettségei mellett történeti kutatásokat folytatott.

Legfontosabb könyve a Glossarium mediae et infimae Latinitatis (Párizs, 1678), mely a középkori és korai görög nyelv tíz évvel később kiadott glosszáriumával együtt a ma is gyakran idézett mű. Úttörő munkássága során elkülönítette a középkori latin és görög nyelvet azok korábbi formáitól, amivel megalapozta a nyelvtörténeti kutatásokat. Több nyelvet is megtanult és széles körű levelezést folytatott, hogy fő tudományos területének, a középkori és bizánci stúdiumoknak szentelhesse figyelmét. Több bizánci történetíró művét adta ki. Mélyreható ismeretekkel rendelkezett a régészet, földrajz és a jog területén is. Művei jelentős része kéziratban maradt.

Értékes heraldikai munkásságot is kifejtett. Kiadta családja címerével ellátott genealógiáját is. De familiis Byzantinis című genealógiája a bizánci történelemre vonatkozó legfontosabb művek közé tartozik.

Művei

  • Traité historique du chef de saint Jean-Baptiste. Paris 1665
  • Glossarium ad scriptores mediae et infimae latinitatis. I-III. Paris 1678
  • Historia byzantina duplici commentario illustrata. I-II. Paris 1680
  • Glossarium ad scriptores mediae et infimae Graecitatis : Glossarium ad scriptores mediae et & infimae Graecitatis : in quo Graeca vocabula novatae significationis … ; ex libris ed., inded., veteribusque monumentis… Lugduni (Lyon): Posuel. I-II. 1688 2. kiadás: Paris 1905.

Kiadói tevékenysége

  • Geoffroy de Ville-Hardouin: Histoire de l'Empire de Constantinople sous les empereurs françois. I-II. Paris 1657
  • Jean de Joinville: Histoire de Saint Louis Roi de France. Paris 1668
  • Johannes Kinnamos: Historiarum de rebus gestis a Joanne et Manuele Comnenis. Paris 1670
  • Johannes Zonaras: Annales ab exordio mundi ad mortem Alexii Comneni (szerk.). I-II. Paris 1686
  • Chronicon Paschale : a mundo condito ad Heraclii Imperatoris annum vigesimum (halála után kiadta Étienne Baluze). Paris 1688