„Geomorfológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sah:Геоморфология |
a Bot: következő hozzáadása: arz:جيومورفولوجيا |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
[[af:Geomorfologie]] |
[[af:Geomorfologie]] |
||
[[ar:علم تشكل الأرض]] |
[[ar:علم تشكل الأرض]] |
||
[[arz:جيومورفولوجيا]] |
|||
[[bg:Геоморфология]] |
[[bg:Геоморфология]] |
||
[[ca:Geomorfologia]] |
[[ca:Geomorfologia]] |
A lap 2009. augusztus 14., 23:24-kori változata
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.
A földkéreg domborzata
A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.
Mozgások
Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
Orogén mozgások
(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemlkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklinális)
- horpadás (geoszinklinális)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.