Adatbiztonság

Az adatvédelem a személyes adatok jogi védelmét jelenti.

Az adatvédelem hazai története

Az 1989. októberi, köztársasági alkotmány már elismeri a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, melyet az 1990. évi teljes alkotmányrevízió a kétharmados szabályozású törvények körébe emel. Az adatvédelem, másnéven az információs önrendelkezési jog az egyén „azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.” - mondta ki a 15/1991. (IV.13.) AB határozat.

Az állam és a gazdaság működéséhez, a társadalmi tevékenységek tervezéséhez és szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagytömegű információkezelésben növekedett az informatika jelentősége. Hiányzott egy átfogó szabályozás az adatok feldolgozásával és nyilvántartásával kapcsolatban, mely jogbizonytalanságot szült. Az Országgyűlés alkotmányos kötelezettségének eleget téve megalkotta és 1992. november 17-én kihirdette a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, közismertebb nevén az Adatvédelmi törvényt (Avtv.), melynek 2004. január 1-jétől hatályos módosítása elvégezte az Európai Parlament és a Tanács „az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról” szóló 95/46/EK. Irányelvének teljes harmonizálását. Az irányelv jelenleg is fontos, főleg jogértelmező szerepet tölt be a magyar törvény mellett.

Fontosabb alapfogalmak

Avtv. 2. § 1. pontja szerint személyes adat: "bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet"

2. különleges adat: "a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat"

8. adatkezelő: "az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja"

9. adatkezelés: "az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is"

Az adatkezelés feltételei

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy törvény elrendelte. [Avtv. 3. § (1) bek.] Különleges adat kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges.

A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. [Avtv. 6. §]

A tájékoztatás követelményének való megfelelést szolgálja pl. az internetes honlapok esetében az adatvédelmi nyilatkozat.

Az adatkezelés konjuktív feltétele az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének való megfelelés is, amely így szól: Avtv. 5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségek

Az érintett tájékoztatást kérhet adatai kezeléséről, és - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - kérheti adatai helyesbítését és törlését. [Avtv. 11. §]

Az érintett jogainak megsértése esetén az adatvédelmi biztoshoz vagy bírósághoz fordulhat.

Amennyiben a jogsértést auditált adatkezelő követte el, az érintett az adatvédelmi auditort is felkeresheti.

A jogellenes adatkezelés következményei

Törlés [Avtv. 14. § (2) bek. e)]

Bíróság lehetőségei [Avtv. 17. §]

Kártérítés [Avtv. 18. §]

Más polgári jogi igények [Ptk. 84. §]

Szabálysértés [Szabs. r. 26. §]

Munkajogi [Mt. 103. § (3) bek.]

Bűncselekmény [Btk. 177/A. §]

Direkt marketing célú adatkezelés

2008. szeptember elsején lépett hatályba az új reklámtörvény, a 2008. évi XLVIII. törvény - Grt.

A reklámtörvény az opt-in jelleget érvényesíti, azaz fő szabály szerint gazdasági reklám csak előzetes hozzájárulás birtokában küldhető.

"Reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult." [Grt. 6. § (1) bek.]

500 db feletti postai reklámküldemény a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa.

Telefonkönyvben található telefonszámokat jogszerűen fel lehet hívni direkt marketing célból, ha az előfizető a dm-célú hívásokat a szolgáltatójánál nem tiltotta le.

Lásd még

• Személyes adatok védelme
• Adatvédelem a munkahelyen
• Adatvédelem az önkormányzatoknál
• Adatvédelem az interneten