„Lánc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Szemeslánc == |
== Szemeslánc == |
||
A legáltalánosabban elterjedt lánc a szemeslánc. A láncszemek lóversenypálya alakra hajlított és általában végeikkel összehegesztett körkeresztmetszetű huzalból készülnek automata gépeken nagy tömegben. A kisebb méretű szemesláncot méterben lehet kapni és tetszőleges méretre lehet leszabni. |
A legáltalánosabban elterjedt lánc a szemeslánc. A láncszemek lóversenypálya alakra hajlított és általában végeikkel összehegesztett körkeresztmetszetű huzalból készülnek automata gépeken nagy tömegben. A kisebb méretű szemesláncot méterben lehet kapni és tetszőleges méretre lehet leszabni. |
||
A szemesláncot általában olyan helyen használják, ahol nincs fárasztó igénybevételnek kitéve. Háztartásokban kerékpárok lopás elleni védelmére, zárakhoz, állatok kikötéséhez használják. Hajóknál például a horgonyt kötik össze vele. Ritkábban emelőgépeknél is alkalmazzák kötél helyett. A szemeslánc előnye, hogy olcsó, szemei minden irányban hajlanak, nem igényel különösebb karbantartást, különösen, ha korrózióálló anyagból készül. Emelőgépeknél hátránya, hogy a láncszemek kis érintkező felületük miatt gyorsababban kopnak, a lánc önsúlya nagy, nyúlik, lökésszerű terhelésre érzékeny, a megengedhető sebesség kicsi, 0,6-1,0 m/s. Rövidszemű teherláncok 6-40 mm átmérőjű huzalból készülnek, megengedett terhelésük 3,6-150 MN ( |
A szemesláncot általában olyan helyen használják, ahol nincs fárasztó igénybevételnek kitéve. Háztartásokban kerékpárok lopás elleni védelmére, zárakhoz, állatok kikötéséhez használják. Hajóknál például a horgonyt kötik össze vele. Ritkábban emelőgépeknél is alkalmazzák kötél helyett. A szemeslánc előnye, hogy olcsó, szemei minden irányban hajlanak, nem igényel különösebb karbantartást, különösen, ha korrózióálló anyagból készül. Emelőgépeknél hátránya, hogy a láncszemek kis érintkező felületük miatt gyorsababban kopnak, a lánc önsúlya nagy, nyúlik, lökésszerű terhelésre érzékeny, a megengedhető sebesség kicsi, 0,6-1,0 m/s. Rövidszemű teherláncok 6-40 mm átmérőjű huzalból készülnek, megengedett terhelésük 3,6-150 MN (meganewton) = 3600-150 000 N. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2009. január 24., 13:30-kori változata
1-külső szem
2-belső szem
3-csap
4-hüvely
5-görgő
Lánc csuklósan összerakott alkatrészek sorozata. Egyes láncok (hajtóláncok, lánchíd) elemei, a láncszemek csak egy tengely, mások (szemeslánc) két sőt három tengely körül is el tudnak fordulni. A láncokat terhek tartására vontatására és emelésére, gépek hajtására, sok helyütt kötelek, zsinórok helyettesítésére valamint nemesfémből készítve ékszerként használják. A láncszemek általában fémből készülnek, de gyártanak láncokat különféle műanyagokból is.
Szemeslánc
A legáltalánosabban elterjedt lánc a szemeslánc. A láncszemek lóversenypálya alakra hajlított és általában végeikkel összehegesztett körkeresztmetszetű huzalból készülnek automata gépeken nagy tömegben. A kisebb méretű szemesláncot méterben lehet kapni és tetszőleges méretre lehet leszabni. A szemesláncot általában olyan helyen használják, ahol nincs fárasztó igénybevételnek kitéve. Háztartásokban kerékpárok lopás elleni védelmére, zárakhoz, állatok kikötéséhez használják. Hajóknál például a horgonyt kötik össze vele. Ritkábban emelőgépeknél is alkalmazzák kötél helyett. A szemeslánc előnye, hogy olcsó, szemei minden irányban hajlanak, nem igényel különösebb karbantartást, különösen, ha korrózióálló anyagból készül. Emelőgépeknél hátránya, hogy a láncszemek kis érintkező felületük miatt gyorsababban kopnak, a lánc önsúlya nagy, nyúlik, lökésszerű terhelésre érzékeny, a megengedhető sebesség kicsi, 0,6-1,0 m/s. Rövidszemű teherláncok 6-40 mm átmérőjű huzalból készülnek, megengedett terhelésük 3,6-150 MN (meganewton) = 3600-150 000 N.
Forrás
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- Sárközy Zoltán: Műszaki táblázatok és képletek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. ISBN 963-10-1241-7
- Herczeg István: Szerkesztési atlasz Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1976. ISBN 963-10-0790-1