„Taraj (tyúk)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
57. sor: | 57. sor: | ||
[[Kép:Kakas.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rózsataraj]] |
[[Kép:Kakas.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rózsataraj]] |
||
|} |
|} |
||
*Dió taraj csak akkor alakul ki, ha domináns A gén és a domináns B gén együtt van jelen a [[zigóta]]ban (AABB, AABb, AaBB, AaBb, AABb, AaBb, AaBB, AaBb, AaBb = 9). |
*''Dió taraj'' csak akkor alakul ki, ha domináns A gén és a domináns B gén együtt van jelen a [[zigóta]]ban (AABB, AABb, AaBB, AaBb, AABb, AaBb, AaBB, AaBb, AaBb = 9). |
||
*Rózsataraj csak akkor alaul ki, ha csak az A domináns gén van jelen (Aabb, AAbb, Aabb = 3). |
*''Rózsataraj'' csak akkor alaul ki, ha csak az A domináns gén van jelen (Aabb, AAbb, Aabb = 3). |
||
*Borsótaraj csak akkor alakul ki, ha B domináns gén van jelen (aaBB, AABb, aaBb = 3). |
*''Borsótaraj'' csak akkor alakul ki, ha B domináns gén van jelen (aaBB, AABb, aaBb = 3). |
||
* Fűrészes taraj csak akkor alakul ki, ha egy domináns gén sincs a zigótában, vagyis homozigóta recesszív (aabb) [[genotipus]]nál. |
* ''Fűrészes taraj'' csak akkor alakul ki, ha egy domináns gén sincs a zigótában, vagyis homozigóta recesszív (aabb) [[genotipus]]nál. |
||
*Így jön ki a 9:3:3:1 [[hasadási arány]]. |
*Így jön ki a 9:3:3:1 [[hasadási arány]]. |
||
A lap 2008. december 10., 00:48-kori változata
A taraj leggyakrabban egy fésűszerű húsos bőrlebeny a tarajos tyúkok fején. Különösen a kakasoknál fejlődött ki az udvarlás/párzás miatt.
Egyes tyúkfajták különösen extrém tarajokat viselnek.
Korábban ételkülönlegességekben is felhasználták a tarajt és ínyencségnek számítottak. Ma már szinte egyáltalán nem kapható. Megfőzik, levakarják róla a bőrbevonatot és recepttől függően készítik el.
A házityúkoknál fajták szerint különböző alakú taraj (processus frontalis), valamit páros torok-, és füllebeny alakul ki.
Néhány tarajtípus: Egyszerű fűrészes, rózsa, lógó, zászlós, szarv, pillangó, V-taraj, borsó, stb.
Tarajtípusok öröklésmenete
Génkölcsönhatáson alapszik, mely szerint két vagy több nem allél gén hatásban befolyásolja egymást. Ez bonyolultabbá teszi az öröklésmenetet és jelentősen növeli az egyedek változékonyságát.
- Nem egy allélpárban lévő gének kölcsönhatásának egyik legegyszerűbb formája, ha két domináns gén hatására jelenik meg egy új tulajdonság.
AB | Ab | aB | ab | |
---|---|---|---|---|
AB | AA BB dió | AA Bb dió | AaBB dió | Aa Bb dió |
Ab | AA Bb dió | AA bb rózs | Aa Bb dió | Aa bb rózsa |
aB | Aa BB dió | Aa Bb dió | aa BB borsó | aa Bb borsó |
ab | Aa Bb dió | Aa bb rózs | aa Bb borsó | aa bb fűrészes |
- Dió taraj csak akkor alakul ki, ha domináns A gén és a domináns B gén együtt van jelen a zigótaban (AABB, AABb, AaBB, AaBb, AABb, AaBb, AaBB, AaBb, AaBb = 9).
- Rózsataraj csak akkor alaul ki, ha csak az A domináns gén van jelen (Aabb, AAbb, Aabb = 3).
- Borsótaraj csak akkor alakul ki, ha B domináns gén van jelen (aaBB, AABb, aaBb = 3).
- Fűrészes taraj csak akkor alakul ki, ha egy domináns gén sincs a zigótában, vagyis homozigóta recesszív (aabb) genotipusnál.
- Így jön ki a 9:3:3:1 hasadási arány.
Érdekes, ha borsótarajú (aaBB) egyedet egy rózsatarajú (AAbb) egyeddel keresztezünk, abból egy új fenotípus (AaBb; diótaraj) jön létre.