„Fitjari csata” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „== A csata == 961-ben a mai '''Fitjar''' területén zajlott '''Jó Håkon''' (Håkon den Gode Adalsteinsfostre)''(ejtsd: hókon den gúde adalsteinförstre)'' é...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
II. Harald hűbéresküt tett [[Kékfogú Harald]]nak aki késöbb egész Norvégiát elfoglalta és akit az állandó hadakozásba belefáradt norvégok lelkesen fogadtak. |
II. Harald hűbéresküt tett [[Kékfogú Harald]]nak aki késöbb egész Norvégiát elfoglalta és akit az állandó hadakozásba belefáradt norvégok lelkesen fogadtak. |
||
[[Kékfogú Harald]] ezzel több száz évre egyesítette Dániát és Norvégiát amely utóbbi egészen a Svéd Unió felbomlásáig elvesztette önállóságát. |
[[Kékfogú Harald]] ezzel több száz évre egyesítette Dániát és Norvégiát amely utóbbi egészen a Svéd Unió felbomlásáig elvesztette önállóságát. |
||
== Forrás == |
|||
''Snorre Sturlasson, Heimkringla |
|||
Bergljot Solberg, Jernalderen i Norge 500 før Kristus til 1030 etter Kristus. Oslo 2000'' |
A lap 2008. szeptember 26., 19:01-kori változata
A csata
961-ben a mai Fitjar területén zajlott Jó Håkon (Håkon den Gode Adalsteinsfostre)(ejtsd: hókon den gúde adalsteinförstre) és testvére Véresbárd Erik (Eirik Blodøks Haraldsson) fiai között. A csata Håkon és unokaöccsei között nem csak Håkon királyságáról, hanem az Erik fiait támogató Kékfogú Harald dán király által megfogalmazott igényről a norvég királyi címre és így a mai Oslo-fjord körüli területekről is szólt. Noha Håkon győzelmet aratott, egy nyíl megsebezte a karján és a vérfertőzésbe nem sokkal késöbb belehalt. Halálos ágyán - azzal a feltétellel, hogy jó lesz barátaihoz és szolgáihoz - Erik legidősebb fiára Szürkepalást Haraldra (Harald II (Eiriksson) Gråfell) hagyta a koronát. A csatában Håkon arany sisakot hordott, ez ma Fitjar címere.
Az utójáték
II. Harald hűbéresküt tett Kékfogú Haraldnak aki késöbb egész Norvégiát elfoglalta és akit az állandó hadakozásba belefáradt norvégok lelkesen fogadtak. Kékfogú Harald ezzel több száz évre egyesítette Dániát és Norvégiát amely utóbbi egészen a Svéd Unió felbomlásáig elvesztette önállóságát.
Forrás
Snorre Sturlasson, Heimkringla Bergljot Solberg, Jernalderen i Norge 500 før Kristus til 1030 etter Kristus. Oslo 2000