„Fogyasztói többlet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: pl |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
||
[[en:Economic surplus]] [[de:Konsumentenrente]] [[fi:Taloudellinen ylijäämä]] [[pl:Nadwyżka konsumenta]] [[zh:消费者和生产者剩余]] |
|||
[[de:Konsumentenrente]] |
|||
[[en:Economic surplus]] |
|||
[[fi:Taloudellinen ylijäämä]] |
|||
[[zh:消费者和生产者剩余]] |
|||
A lap 2005. november 15., 11:43-kori változata
A fogyasztói többlet a mikroökonómiában fontos fogalom. Egy jószág megvásárlásakor fellépő nettó fogyasztói többlet – vagy egyszerűen fogyasztói többlet – annak a maximális pénzösszegnek, amit a vásárló (fogyasztó) a jószágért még éppen hajlandó megfizetni, valamint a jószág tényleges vételárának a különbsége. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával.
Definiálható bruttó fogyasztói többlet is: ez a jószágért adandó maximális pénzösszeggel, vagyis a nettó fogyasztói többlet és a vételár összegével egyenlő. A bruttó fogyasztói többletet rezervációs árnak is nevezzük.
A nettó fogyasztói többlet definíciójából következik, hogy a fogyasztó ezt a pénzösszeget (vagy ennél kevesebbet) még hajlandó kifizetni az általa választott jószágért akkor is, ha cserébe nem kap semmilyen ellenszolgáltatást. Ezért a jószág eladójának nyilvánvalóan érdeke, hogy a „normális vételáron” túl a fogyasztói többlet minél nagyobb részét vagy egészét is megszerezze. Erre különböző technikák állnak rendelkezésére, mint például az, hogy a jószág egyes egységeinek különböző árat állapít meg; ez a jelenség az úgynevezett árdiszkrimináció.