„Spanyol inkvizíció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Disappoint (vitalap | szerkesztései)
Spanyol inkvizíció, új szócikk az Inkvizíció szócikkből vett szöveg alapján
 
Disappoint (vitalap | szerkesztései)
a apró
1. sor: 1. sor:
A '''spanyol inkvizíció''' (spanyolul: '''El Santo Oficio de la Santa Inquisition''') [[1478]]-ban alakult meg Spanyolországban, [[Aragóniai Ferdinánd]] és [[Kasztíliai Izabella]] uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető.
A '''spanyol inkvizíció''' (spanyolul: '''El Santo Oficio de la Santa Inquisition''') [[1478]]-ban alakult meg Spanyolországban, [[Aragóniai Ferdinánd]] és [[Kasztíliai Izabella]] uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető.


Egyes (keresztény) egyháztörténészek szerint nemcsak egyes keresztényeket üldöztek (sokszor a pápai intés ellenére), hanem az áttért [[Iszlám|muzulmánokat]] és [[Izraelita vallás|zsidókat]] is. A hírhedt [[autodafé]] az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelképezi. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a [[Mexikói inkvizíció|mexikói]], ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.
Nemcsak egyes keresztényeket üldöztek, hanem az áttért [[Iszlám|muzulmánokat]] és [[Izraelita vallás|zsidókat]] is. A hírhedt [[autodafé]] az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a [[Mexikói inkvizíció|mexikói]], ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.


Az intézményt védeni szándékozó kortörténészek szerint a spanyol inkvizíciót Ferdinánd és Izabella azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni [[1391]]. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, [[Tomás Torquemada]] fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel Ferdinánd és Izabella a spanyolországi zsidókat [[1492]]-ben kiűzte az országból.
Az intézményt védeni szándékozó kortörténészek szerint a spanyol inkvizíciót Ferdinánd és Izabella azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni [[1391]]. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, [[Tomás Torquemada]] fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel Ferdinánd és Izabella a spanyolországi zsidókat [[1492]]-ben kiűzte az országból.

A lap 2007. november 23., 03:24-kori változata

A spanyol inkvizíció (spanyolul: El Santo Oficio de la Santa Inquisition) 1478-ban alakult meg Spanyolországban, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető.

Nemcsak egyes keresztényeket üldöztek, hanem az áttért muzulmánokat és zsidókat is. A hírhedt autodafé az inkvizíció egyik legsötétebb fejezetét jelenti. A spanyol inkvizícióból fejlődött ki a mexikói, ami egészen a függetlenség kivívásáig működött.

Az intézményt védeni szándékozó kortörténészek szerint a spanyol inkvizíciót Ferdinánd és Izabella azért is alapította, hogy megvédjék a megtérteket (conversos), az új keresztényeket, akik áldozatul estek a közméltatlankodásnak, előítéleteknek, félelmeknek és irigységnek; továbbá az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek – hacsak nem a természet törvényeit szegték meg – nem estek a fegyelmi intézkedések hatálya alá. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsidókkal szembeni 1391. évi és az inkvizíció megalapítása után egyre gyakoribbá váló támadásokat, amelyek következményeitől tartva számos zsidó a kikeresztelkedésben keresett menedéket. Az inkvizíció vezetője, Tomás Torquemada fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel Ferdinánd és Izabella a spanyolországi zsidókat 1492-ben kiűzte az országból.

Valamennyi inkvizíció közül a spanyol inkvizíció ért véget utolsóként, 1834-ben.


Lásd még=