„Gyorsacél” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Effendi (vitalap | szerkesztései)
928 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Effendi (vitalap | szerkesztései)
928 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:
== Típusai ==
== Típusai ==
A II. világháború óta számos új gyorsacéltípust fejlesztettek ki a felhasználás céljától függően. Az egyes gyorsacél típusokat és vegyi összetételüket a következő táblázat tartalmazza:
A II. világháború óta számos új gyorsacéltípust fejlesztettek ki a felhasználás céljától függően. Az egyes gyorsacél típusokat és vegyi összetételüket a következő táblázat tartalmazza:
{|class="wikitable"
!EU
!MSZ
!W.Nr.
!BS
!ASTM/AISI
!JIS
!C
!Cr
!W
!Mo
!V
!Co
|-
|HS 0-4-1
|
|1.3325
|BM50
|M50
|
|0.77-0.82
|3.9-4.4
|
|4.0-4.5
|0.9-1.1
|
|-
|HS 1-4-2
|
|1.3326
|
|
|
|0.85-0.95
|3.6-4.3
|0.8-1.4
|4.1-4.8
|1.7-2.2
|
|-
|HS 1-8-1
|
|1.3327
|
|
|
|0.77-0.87
|3.5-4.5
|1.2-2.0
|8.0-9.0
|1.0-1.4
|
|-
|HS 2-9-1
|
|1.3346
|BM1
|M1
|
|0.84
|3.9
|1.55
|8.6
|1.15
|
|-
|HS 2-9-1-8
|R11
|1.3247
|BM42
|M42
|SKH-59M
|1.05-1.15
|3.5-4.5
|1.2-1.9
|9.0-10.0
|0.9-1.3
|7.8-8.5
|-
|HS 2-9-2
|
|1.3348
|BM7
|M 7
|SKH-58
|0.95-1.05
|3.5-4.5
|1.5-2.1
|8.2-9.2
|1.7-2.2
|
|-
|HS 3-3-2
|
|1.3333
|
|
|
|0.95-1.03
|3.8-4.5
|2.7-3.0
|2.5-2.9
|2.2-2.5
|
|-
|HS 4-5-2-12
|
|
|BM6
|M 6
| -
|0.8
|4.1
|4.25
|5
|1.5
|12
|-
|HS 4-8-3
|
|
|BM9V
|M 9
|
|1.2
|4.2
|4.25
|8.4
|2.7
|3.4
|-
|HS 6-5-2
|R6
|1.3339
|BM2
|M2
|SKH-51
|0.8-0.88
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|4.7-5.2
|1.7-2.1
|
|-
|HS 6-5-2-5
|R8
|1.3243
|BM35
|M35
|SKH-55
|0.87-0.95
|3.8-4.5
|4.7-5.2
|5.9-6.7
|1.7-2.1
|4.7-5.2
|-
|HS 6-5-3
|
|1.3344
|BM3
|M3:2
|SKH-53
|1.15-1.25
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|4.7-5.2
|2.7-3.2
|-
|HS 6-5-3-8
|
|1.3244
|BM3
|M3:2
|SKH-53
|1.15-1.25
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|4.7-5.2
|2.7-3.2
|8.0-8.8
|-
|HS 6-5-4
|R13
|1.3351
|
|
|
|1.25-1.4
|3.8-4.5
|5.2-6.0
|4.2-5.0
|3.7-4.2
|-
|HS 6-6-2
|R12
|1.3350
|
|
|
|1.0-1.1
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|5.5-6.5
|2.3-2.6
|
|-
|HS9-4-3-11
|
|1.3208
|
|
|
|1.41
|4.2
|8.8
|3.6
|3.4
|11.0
|-
|HS 10-4-3-10
|R14
|1.3207
|BT42
|T42
|SKH-57
|1.2-1.35
|3.8-4.5
|9.0-10.0
|3.2-3.9
|3.0-3.5
|9.5-10.5
|-
|HS 12-1-4-5
|
|1.3202
|BT15
|T15
|SKH-10
|1.55
|4.4
|12.3
|0.5
|4.8
|4.8
|-
|HS 18-0-1
|R3
|1.3355
|BT1
|T1
|SKH-2
|0.73-.83
|3.8-4.5
|17.2-18.7
|
| 1.0-1.2
|
|-
|HS 18-1-2-5
|
|1.3255
|BT4
|T4
|SKH-3
|0.8
|4
|18
|0.6
|1.5
|4.6
|-
|}


== Felhasználási terület ==


EU MSZ régi W.Nr. BS ASTM/AISI JIS C Cr Mo V W Co
HS 18-0-1 R3 1.3355 BT1 T1 SKH-2 0.75 4 - 1.1 18
HS 18-1-2-5 1.3255 BT4 T4 SKH-3 0.8 4 0.6 1.5 18 4.6
HS 12-1-4-5 1.3202 BT 15 T15 SKH-10 1.55 4.4 0.5 4.8 12.3 4.8
HS 10-4-3-10 R14 1.3207 BT 42 T42 SKH-57 1.28 4 3.3 3.1 9.2 9.6
HS 2-9-1 1.3346 BM1 M1 - 0.84 3.9 8.6 1.15 1.55
HS 6-5-2 1.3343 BM2 M2 SKH-51 0.9 4 4.8 1.8 6.1
HS 6-5-3 1.3344 BM3 M3:2 SKH-53 1.22 4 4.8 2.8 6.1
HS 6-5-4 - BM4 MH 4 SKH-5 1.3 4.1 4.7 3.9 5.9
HS 4-5-2-12 - BM6 M 6 -M6 0.8 4.1 5 1.5 4.25 12
HS 2-9-2 1.3348 BM7 M 7 SKH-58 1 3.8 8.4 1.9 1.6
HS 4-8-3 - BM9V M 9 - 1.2 4.2 8.4 2.7 3.4
HS 6-3-5-6 - BM15 VM15 - 1.52 4.7 2.8 4.8 6.35 4.6
HS 6-5-2-5 R8 1.3243 BM35 M35 SKH-55 0.92 4 4.8 1.8 6.1 4.8
HS 2-9-1-8 R11 1.3247 BM42 M42 SKH-59M 1.1 3.85 9.2 1.1 1.5 7.8
HS 0-4-1 1.3551 BM50 M50 - 0.82 4 4.2 1.1 -



== Felhasználási terület ==
bbb
== Bevonatok ==
== Bevonatok ==
Az 1960-as évek végén olyan új anyagok kerültek kifejlesztésre, amelyeknek nagy volt a szakítószilárdsága és gyakran a szerszámanyagokkal is reakcióba léptek. E tényekből eredő megmunkálási nehézségeket a bevonatos szerszámanyagok kifejlesztése oldotta meg. A bevonatolási eljárások elterjedésével a bevonatos szerszámok ára csökkent; az árcsökkenés azt eredményezte hogy az ezredforduló körül általánossá vált a hagyományos, aránylag könnyen megmunkálható fémek bevonatolt szerszámokkal való megmunkálása nemcsak a forgácsolás, hanem az egyéb anyagalakítás terén is. A bevonatok terjedése olyan ütemű, hogy hagyományos az általános célú szerszámok között is megjelent (4. ábra).
ccc
<center>
<gallery>
Fájl:TiNCoatedPunches NanoShieldPVD Thailand.JPG|3. ábra: Titán-nitrid bevonatú lyukasztóbélyegek
Fájl:Titanium nitride coating 90.jpg|4. ábra: Titán-nitrid bevonatú gyorsacél csigafúró</gallery>
</center>
A bevonatok kétszeresére növelik a gyorsacél szerszámanyagokkal elérhető forgácsolási sebességeket. A bevonatok keménysége 3-10-szerese a gyorsacél szerszámnak. Legismertebb a [[titán-nitrid]] és a [[titánkarbid]] bevonat. Bevonatokat nemcsak a forgácsolási teljesítmény emelésére, hanem a gyorsacél szerszámok felületének átmeneti korrózióvédelme céljából is készítenek.<ref>DORMER: Technical Handbook 16-18.o. </ref> A bevonatok sokféleképpen készíthetőek: klasszikus eljárás a nitridálás, keménykrómozás és a fémszórás. A forgácsoló szerszámok többsége vákuumgőzöléses eljárással kapja bevonatát. A különféle
bevonatolási eljárások összehasonlítása a 3. táblázatban található.
{| class="wikitable"
!Bevonat
!Keménység, HV
!Rétegvastagság, µm
!Jellemzők
!Bevonat színe
!Max. üzemi hőfok °C
|-
|Fe 304
|400
|Max. 5
|Felületvédelem
|Sötétszürke
|550
|-
|Fe 304
|400
|Max. 5
|Felületvédelem
|Bronz
|550
|-
|FeN
|1300
|20
|Diffúziós<ref>L. Nitridálás</ref>
|Szürke
|550
|-
|Cr
|1100
|Max. 5
|Egyrétegű
|Ezüst
|550
|-
|TiN
|2300
|1-4
|Egyrétegű
|Arany
|600
|-
|TiCN
|3000
|1-4
|Többrétegű
|Kékesszürke
|500
|-
|TiAlN
|3300
|3
|Nanostruktúra
|Szürkésfekete
|900
|-
|TiAlN
|3500
|1-3
|Egyrétegű
|Ibolyaszürke
|900
|-
|CrN
|1750
|3-4
|Egyrétegű
|Ezüstszürke
|700
|-
|Ti, C, N
|2900
|3,5-3,7
|Összetett
|Réz
|475
|-
|AlCrN
|3200
|
|Egyrétegű
|Kékesszürke
|1100
|-
|TiAlN+WC/C
|3000
|2-6
|Összetett
|Fekete
|800
|-
|ZrN
|2800
|2-3
|Egyrétegű
|Aranysárga
| 800
|-
|Polikristályos gyémánt
|8000
|6, 12, 20
|Egyrétegű
|Világosszürke
|700
|}

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

A lap 2013. december 27., 01:43-kori változata

 Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.

A gyorsacél (ismert még: HSS-acél az angol High Speed Steel szavak kezdőbetűiből) olyan erősen ötvözött különleges szerszámacél, amely az egyéb szerszámacélokhoz képest 10-30-szor gyorsabb megmunkálást tesz lehetővé.

Története

A gyorsacélokat az 1900-as évek végén a növelt sebességű forgácsolási igények miatt fejlesztették ki. Az első hivatalosan is bejegyzett gyorsacél 1910-ben T1-jelű[1]A T1 jelű gyorsacélt a Crucible Steel Co. szabadalmaztatta.[2] A II. világháborúban a wolfrám hiánya miatt a hiányzó fémet molibdén ötvözővel helyettesítették, amely további új típusokat hozott létre. Bár a keményfém elterjedése néhány helyről visszaszorította gyorsacélok használatát a forgácsolás terén (például esztergálás, marás) a gyorsacélok felhasználása továbbra is jelentős.

Típusai

A II. világháború óta számos új gyorsacéltípust fejlesztettek ki a felhasználás céljától függően. Az egyes gyorsacél típusokat és vegyi összetételüket a következő táblázat tartalmazza:

EU MSZ W.Nr. BS ASTM/AISI JIS C Cr W Mo V Co
HS 0-4-1 1.3325 BM50 M50 0.77-0.82 3.9-4.4 4.0-4.5 0.9-1.1
HS 1-4-2 1.3326 0.85-0.95 3.6-4.3 0.8-1.4 4.1-4.8 1.7-2.2
HS 1-8-1 1.3327 0.77-0.87 3.5-4.5 1.2-2.0 8.0-9.0 1.0-1.4
HS 2-9-1 1.3346 BM1 M1 0.84 3.9 1.55 8.6 1.15
HS 2-9-1-8 R11 1.3247 BM42 M42 SKH-59M 1.05-1.15 3.5-4.5 1.2-1.9 9.0-10.0 0.9-1.3 7.8-8.5
HS 2-9-2 1.3348 BM7 M 7 SKH-58 0.95-1.05 3.5-4.5 1.5-2.1 8.2-9.2 1.7-2.2
HS 3-3-2 1.3333 0.95-1.03 3.8-4.5 2.7-3.0 2.5-2.9 2.2-2.5
HS 4-5-2-12 BM6 M 6 - 0.8 4.1 4.25 5 1.5 12
HS 4-8-3 BM9V M 9 1.2 4.2 4.25 8.4 2.7 3.4
HS 6-5-2 R6 1.3339 BM2 M2 SKH-51 0.8-0.88 3.8-4.5 5.9-6.7 4.7-5.2 1.7-2.1
HS 6-5-2-5 R8 1.3243 BM35 M35 SKH-55 0.87-0.95 3.8-4.5 4.7-5.2 5.9-6.7 1.7-2.1 4.7-5.2
HS 6-5-3 1.3344 BM3 M3:2 SKH-53 1.15-1.25 3.8-4.5 5.9-6.7 4.7-5.2 2.7-3.2
HS 6-5-3-8 1.3244 BM3 M3:2 SKH-53 1.15-1.25 3.8-4.5 5.9-6.7 4.7-5.2 2.7-3.2 8.0-8.8
HS 6-5-4 R13 1.3351 1.25-1.4 3.8-4.5 5.2-6.0 4.2-5.0 3.7-4.2
HS 6-6-2 R12 1.3350 1.0-1.1 3.8-4.5 5.9-6.7 5.5-6.5 2.3-2.6
HS9-4-3-11 1.3208 1.41 4.2 8.8 3.6 3.4 11.0
HS 10-4-3-10 R14 1.3207 BT42 T42 SKH-57 1.2-1.35 3.8-4.5 9.0-10.0 3.2-3.9 3.0-3.5 9.5-10.5
HS 12-1-4-5 1.3202 BT15 T15 SKH-10 1.55 4.4 12.3 0.5 4.8 4.8
HS 18-0-1 R3 1.3355 BT1 T1 SKH-2 0.73-.83 3.8-4.5 17.2-18.7 1.0-1.2
HS 18-1-2-5 1.3255 BT4 T4 SKH-3 0.8 4 18 0.6 1.5 4.6

Felhasználási terület

Bevonatok

Az 1960-as évek végén olyan új anyagok kerültek kifejlesztésre, amelyeknek nagy volt a szakítószilárdsága és gyakran a szerszámanyagokkal is reakcióba léptek. E tényekből eredő megmunkálási nehézségeket a bevonatos szerszámanyagok kifejlesztése oldotta meg. A bevonatolási eljárások elterjedésével a bevonatos szerszámok ára csökkent; az árcsökkenés azt eredményezte hogy az ezredforduló körül általánossá vált a hagyományos, aránylag könnyen megmunkálható fémek bevonatolt szerszámokkal való megmunkálása nemcsak a forgácsolás, hanem az egyéb anyagalakítás terén is. A bevonatok terjedése olyan ütemű, hogy hagyományos az általános célú szerszámok között is megjelent (4. ábra).

  • 3. ábra: Titán-nitrid bevonatú lyukasztóbélyegek
    3. ábra: Titán-nitrid bevonatú lyukasztóbélyegek
  • 4. ábra: Titán-nitrid bevonatú gyorsacél csigafúró
    4. ábra: Titán-nitrid bevonatú gyorsacél csigafúró

A bevonatok kétszeresére növelik a gyorsacél szerszámanyagokkal elérhető forgácsolási sebességeket. A bevonatok keménysége 3-10-szerese a gyorsacél szerszámnak. Legismertebb a titán-nitrid és a titánkarbid bevonat. Bevonatokat nemcsak a forgácsolási teljesítmény emelésére, hanem a gyorsacél szerszámok felületének átmeneti korrózióvédelme céljából is készítenek.[3] A bevonatok sokféleképpen készíthetőek: klasszikus eljárás a nitridálás, keménykrómozás és a fémszórás. A forgácsoló szerszámok többsége vákuumgőzöléses eljárással kapja bevonatát. A különféle bevonatolási eljárások összehasonlítása a 3. táblázatban található.

Bevonat Keménység, HV Rétegvastagság, µm Jellemzők Bevonat színe Max. üzemi hőfok °C
Fe 304 400 Max. 5 Felületvédelem Sötétszürke 550
Fe 304 400 Max. 5 Felületvédelem Bronz 550
FeN 1300 20 Diffúziós[4] Szürke 550
Cr 1100 Max. 5 Egyrétegű Ezüst 550
TiN 2300 1-4 Egyrétegű Arany 600
TiCN 3000 1-4 Többrétegű Kékesszürke 500
TiAlN 3300 3 Nanostruktúra Szürkésfekete 900
TiAlN 3500 1-3 Egyrétegű Ibolyaszürke 900
CrN 1750 3-4 Egyrétegű Ezüstszürke 700
Ti, C, N 2900 3,5-3,7 Összetett Réz 475
AlCrN 3200 Egyrétegű Kékesszürke 1100
TiAlN+WC/C 3000 2-6 Összetett Fekete 800
ZrN 2800 2-3 Egyrétegű Aranysárga 800
Polikristályos gyémánt 8000 6, 12, 20 Egyrétegű Világosszürke 700

Jegyzetek

  1. ↑ George Roberts: Tool Steels, ASM International, 1998, ISBN 1615032010
  2. ↑ http://www.maneyonline.com/doi/abs/10.1179/095066001101528411?token=00661d75f6afb74f7c3c358762f417c4e7547543c7e386f6468467c79675d7c405847447b49796c5f73636f3147412136a8b3a& M. Boccalini - H. Goldenstein: Solidification of high speed steels
  3. ↑ DORMER: Technical Handbook 16-18.o.
  4. ↑ L. Nitridálás

Kapcsolódó cikkek

További információk

Ez a Wikipédia egyik szerkesztőjének bemutatkozó lapja, nem Wikipédia-cikk.

Ha ezt a lapot nem a Wikipédián olvasod, akkor egy tükrözést látsz. Légy tudatában annak, hogy a lap elavult lehet, és hogy ezen szerkesztőnek valószínűleg nincs kapcsolata a Wikipédián kívül semmilyen más, ezt a lapot tartalmazó weboldallal. Az eredeti szerkesztői lapot a https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyorsac%C3%A9l címen találod meg.

Wikimédia Alapítvány
Wikimédia Alapítvány
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyorsacél&oldid=14247927”