„Gyorsacél” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
3 823 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
== Típusai ==
A II. világháború óta számos új gyorsacéltípust fejlesztettek ki a felhasználás céljától függően. Az egyes gyorsacél típusokat és vegyi összetételüket a következő táblázat tartalmazza:
{|class="wikitable"
!EU
!MSZ
!W.Nr.
!BS
!ASTM/AISI
!JIS
!C
!Cr
!W
!Mo
!V
!Co
|-
|HS 0-4-1
|
|1.3325
|BM50
|M50
|
|0.77-0.82
|3.9-4.4
|
|4.0-4.5
|0.9-1.1
|
|-
|HS 1-4-2
|
|1.3326
|
|
|
|0.85-0.95
|3.6-4.3
|0.8-1.4
|4.1-4.8
|1.7-2.2
|
|-
|HS 1-8-1
|
|1.3327
|
|
|
|0.77-0.87
|3.5-4.5
|1.2-2.0
|8.0-9.0
|1.0-1.4
|
|-
|HS 2-9-1
|
|1.3346
|BM1
|M1
|
|0.84
|3.9
|1.55
|8.6
|1.15
|
|-
|HS 2-9-1-8
|R11
|1.3247
|BM42
|M42
|SKH-59M
|1.05-1.15
|3.5-4.5
|1.2-1.9
|9.0-10.0
|0.9-1.3
|7.8-8.5
|-
|HS 2-9-2
|
|1.3348
|BM7
|M 7
|SKH-58
|0.95-1.05
|3.5-4.5
|1.5-2.1
|8.2-9.2
|1.7-2.2
|
|-
|HS 3-3-2
|
|1.3333
|
|
|
|0.95-1.03
|3.8-4.5
|2.7-3.0
|2.5-2.9
|2.2-2.5
|
|-
|HS 4-5-2-12
|
|
|BM6
|M 6
| -
|0.8
|4.1
|4.25
|5
|1.5
|12
|-
|HS 4-8-3
|
|
|BM9V
|M 9
|
|1.2
|4.2
|4.25
|8.4
|2.7
|3.4
|-
|HS 6-5-2
|R6
|1.3339
|BM2
|M2
|SKH-51
|0.8-0.88
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|4.7-5.2
|1.7-2.1
|
|-
|HS 6-5-2-5
|R8
|1.3243
|BM35
|M35
|SKH-55
|0.87-0.95
|3.8-4.5
|4.7-5.2
|5.9-6.7
|1.7-2.1
|4.7-5.2
|-
|HS 6-5-3
|
|1.3344
|BM3
|M3:2
|SKH-53
|1.15-1.25
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|4.7-5.2
|2.7-3.2
|-
|HS 6-5-3-8
|
|1.3244
|BM3
|M3:2
|SKH-53
|1.15-1.25
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|4.7-5.2
|2.7-3.2
|8.0-8.8
|-
|HS 6-5-4
|R13
|1.3351
|
|
|
|1.25-1.4
|3.8-4.5
|5.2-6.0
|4.2-5.0
|3.7-4.2
|-
|HS 6-6-2
|R12
|1.3350
|
|
|
|1.0-1.1
|3.8-4.5
|5.9-6.7
|5.5-6.5
|2.3-2.6
|
|-
|HS9-4-3-11
|
|1.3208
|
|
|
|1.41
|4.2
|8.8
|3.6
|3.4
|11.0
|-
|HS 10-4-3-10
|R14
|1.3207
|BT42
|T42
|SKH-57
|1.2-1.35
|3.8-4.5
|9.0-10.0
|3.2-3.9
|3.0-3.5
|9.5-10.5
|-
|HS 12-1-4-5
|
|1.3202
|BT15
|T15
|SKH-10
|1.55
|4.4
|12.3
|0.5
|4.8
|4.8
|-
|HS 18-0-1
|R3
|1.3355
|BT1
|T1
|SKH-2
|0.73-.83
|3.8-4.5
|17.2-18.7
|
| 1.0-1.2
|
|-
|HS 18-1-2-5
|
|1.3255
|BT4
|T4
|SKH-3
|0.8
|4
|18
|0.6
|1.5
|4.6
|-
|}
 
== Felhasználási terület ==
 
EU MSZ régi W.Nr. BS ASTM/AISI JIS C Cr Mo V W Co
HS 18-0-1 R3 1.3355 BT1 T1 SKH-2 0.75 4 - 1.1 18
HS 18-1-2-5 1.3255 BT4 T4 SKH-3 0.8 4 0.6 1.5 18 4.6
HS 12-1-4-5 1.3202 BT 15 T15 SKH-10 1.55 4.4 0.5 4.8 12.3 4.8
HS 10-4-3-10 R14 1.3207 BT 42 T42 SKH-57 1.28 4 3.3 3.1 9.2 9.6
HS 2-9-1 1.3346 BM1 M1 - 0.84 3.9 8.6 1.15 1.55
HS 6-5-2 1.3343 BM2 M2 SKH-51 0.9 4 4.8 1.8 6.1
HS 6-5-3 1.3344 BM3 M3:2 SKH-53 1.22 4 4.8 2.8 6.1
HS 6-5-4 - BM4 MH 4 SKH-5 1.3 4.1 4.7 3.9 5.9
HS 4-5-2-12 - BM6 M 6 -M6 0.8 4.1 5 1.5 4.25 12
HS 2-9-2 1.3348 BM7 M 7 SKH-58 1 3.8 8.4 1.9 1.6
HS 4-8-3 - BM9V M 9 - 1.2 4.2 8.4 2.7 3.4
HS 6-3-5-6 - BM15 VM15 - 1.52 4.7 2.8 4.8 6.35 4.6
HS 6-5-2-5 R8 1.3243 BM35 M35 SKH-55 0.92 4 4.8 1.8 6.1 4.8
HS 2-9-1-8 R11 1.3247 BM42 M42 SKH-59M 1.1 3.85 9.2 1.1 1.5 7.8
HS 0-4-1 1.3551 BM50 M50 - 0.82 4 4.2 1.1 -
 
 
== Felhasználási terület ==
bbb
== Bevonatok ==
Az 1960-as évek végén olyan új anyagok kerültek kifejlesztésre, amelyeknek nagy volt a szakítószilárdsága és gyakran a szerszámanyagokkal is reakcióba léptek. E tényekből eredő megmunkálási nehézségeket a bevonatos szerszámanyagok kifejlesztése oldotta meg. A bevonatolási eljárások elterjedésével a bevonatos szerszámok ára csökkent; az árcsökkenés azt eredményezte hogy az ezredforduló körül általánossá vált a hagyományos, aránylag könnyen megmunkálható fémek bevonatolt szerszámokkal való megmunkálása nemcsak a forgácsolás, hanem az egyéb anyagalakítás terén is. A bevonatok terjedése olyan ütemű, hogy hagyományos az általános célú szerszámok között is megjelent (4. ábra).
ccc
<center>
<gallery>
Fájl:TiNCoatedPunches NanoShieldPVD Thailand.JPG|3. ábra: Titán-nitrid bevonatú lyukasztóbélyegek
Fájl:Titanium nitride coating 90.jpg|4. ábra: Titán-nitrid bevonatú gyorsacél csigafúró</gallery>
</center>
A bevonatok kétszeresére növelik a gyorsacél szerszámanyagokkal elérhető forgácsolási sebességeket. A bevonatok keménysége 3-10-szerese a gyorsacél szerszámnak. Legismertebb a [[titán-nitrid]] és a [[titánkarbid]] bevonat. Bevonatokat nemcsak a forgácsolási teljesítmény emelésére, hanem a gyorsacél szerszámok felületének átmeneti korrózióvédelme céljából is készítenek.<ref>DORMER: Technical Handbook 16-18.o. </ref> A bevonatok sokféleképpen készíthetőek: klasszikus eljárás a nitridálás, keménykrómozás és a fémszórás. A forgácsoló szerszámok többsége vákuumgőzöléses eljárással kapja bevonatát. A különféle
bevonatolási eljárások összehasonlítása a 3. táblázatban található.
{| class="wikitable"
!Bevonat
!Keménység, HV
!Rétegvastagság, µm
!Jellemzők
!Bevonat színe
!Max. üzemi hőfok °C
|-
|Fe 304
|400
|Max. 5
|Felületvédelem
|Sötétszürke
|550
|-
|Fe 304
|400
|Max. 5
|Felületvédelem
|Bronz
|550
|-
|FeN
|1300
|20
|Diffúziós<ref>L. Nitridálás</ref>
|Szürke
|550
|-
|Cr
|1100
|Max. 5
|Egyrétegű
|Ezüst
|550
|-
|TiN
|2300
|1-4
|Egyrétegű
|Arany
|600
|-
|TiCN
|3000
|1-4
|Többrétegű
|Kékesszürke
|500
|-
|TiAlN
|3300
|3
|Nanostruktúra
|Szürkésfekete
|900
|-
|TiAlN
|3500
|1-3
|Egyrétegű
|Ibolyaszürke
|900
|-
|CrN
|1750
|3-4
|Egyrétegű
|Ezüstszürke
|700
|-
|Ti, C, N
|2900
|3,5-3,7
|Összetett
|Réz
|475
|-
|AlCrN
|3200
|
|Egyrétegű
|Kékesszürke
|1100
|-
|TiAlN+WC/C
|3000
|2-6
|Összetett
|Fekete
|800
|-
|ZrN
|2800
|2-3
|Egyrétegű
|Aranysárga
| 800
|-
|Polikristályos gyémánt
|8000
|6, 12, 20
|Egyrétegű
|Világosszürke
|700
|}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
914

szerkesztés

Navigációs menü