„Örökmozgó” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2 830 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[File:Perpetual Motion by Norman Rockwell.jpg|bélyegkép|jobbra|A Popular Science magazin 1920. októberi kiadása, címlapján egy örökmozgóval]]
 
==Az örökmozgókról általában==
 
Az '''örökmozgó''' (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandó szinten marad. A [[termodinamika]] kétféle örökmozgót különböztet meg:
A franciaországi Tudományos Akadémia már a [[XVIII. század]] vége előtt kijelentette, hogy nem vizsgál többé örökmozgóval kapcsolatos ügyeket.
Az örökmozgó mellett szól például a [[Noether-tétel]] és a [[szimmetriaelv]].
 
Az egyik leghíresebb örökmozgó a [[Johann Bessler]]-féle kerék.
 
ÖrökmozgóvalÖrökmozgókkal magyar nyelven részletesen [[Egely György]] ''Tiltott találmányok'' c. [[Tiltott találmányok|könyve]] és [http://www.youtube.com/watch?v=8uo9k1kcKCs dokumentumfilmje] foglalkozik. Bessler kerekét még [[John Collins]] is részletesen tárgyalja.
Tény, hogy sok olyan iparág létezik, melynek kifejezetten ártana egy örökmozgó, pl. az olaj- és az áramipar. Mindkettőnek meglenne rá a pénze és motivációja, hogy eltüntessen egy ilyen találmányt ha valaha megszületne.
 
==Történelem==
 
Az örökmozgó megépítése az emberiség vágyálma, amióta energiát fogyasztunk a mindennapokban. Feljegyzések maradtak fent a X. századból, melyek örökké forgó kerekekről mesélnek. Az első komoly kísérletek a [[XV. század]] elején történtek Angliában, ám a kísérletről igazán hihető eredmények nem születtek. 1712-ben egy fiatal német vándororvos, [[Johann Bessler]] Gerában mutatta be első örökmozgó kerekét. A kerék ki volt kötve, de amint a kötelet eloldották, a kerék felgyorsult, majd kb. 26 fordulat/perc sebességgel állandóan forgott. [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] többször is megvizsgálta személyesen, megállapítva, hogy a kereket belső energiaforrás nem hajthatja.
Ebben az időben már elterjedt az a nézet, miszerint az örökmozgó nem létezik, így a találmány nem kapott sok figyelmet. [[Isaac Newton]] is hallott a dologról, foglalkozni azoonban nem akart vele, mivel véleménye szerint a fizika törvényei tiltják az ilyen szerkezeteket. Bessler szigorúan titkolta a kerék működését, annyit azonban elmondott, hogy a lényeg a belső elrendezés. Tudjuk ugyanis, hogy a kerék forgott, és tudjuk azt is, hogy a belsejében állandóan súlyok csúszkáltak.
1775-ben a franciaországi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy nem foglalkozik többé örökmozgókkal.
Az energiamegmaradást a német [[Julius Robert von Mayer]] vezette be 1842-ben, persze még csak bizonyos esetekre nézve. A törvényt [[Hermann von Helmhotz]] általánosította 1847-ben. Ezzel a fizika törvényei véglegesen megtiltották az örökmozgó létezését (feltéve, hogy a törvény igaz).
Amint megjelent az elektromosság, azzal is próbáltak örökmozgót készíteni. Az 1920-as években a [[Noether-tétel]] felfedezése után újra "fellendült" az ilyen eszközök építése, de minden feltaláló megtartotta a titkot.
Látjuk hát, hogy mindenki, aki egy örökmozgóval állt elő, eltitkolta a találmány lényegét, amiért az effektust nem lehetett vizsgálni. Sokat segítettek volna azok a felfedezések, amelyeket ilyen eszközök vizsgálata által kaptunk volna.
Napjainkban kettő magyar ember létezik, aki ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. Korunk talán legnagyobb tudósa ebben a témában a magyar kutató-fejlesztő mérnök [[Egely György]]. Könyveiben (pl. [[Tiltott találmányok]] részletesen bemutatja az eszközöket és megpröbálja megmagyarázni (nem)működésüket.
 
== Lásd még ==
* [http://lf.estontorise.hu/archives/189 Az örökmozgók védelmében]
 
{{csonk-dátum|csonk-fiz|2007 májusából}}
 
{{DEFAULTSORT:O~ro~kmozgo}}
130

szerkesztés

Navigációs menü