„Floém” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
ssd |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
7. [[Epidermisz]]]] |
7. [[Epidermisz]]]] |
||
Az [[edényes növények]]ben a '''floém''' ''(phloem)'' vagy '''háncsrész''' a két szállítószövet egyike – a [[xilém]] vagy farész a másik. A floém szó a [[görög nyelv|görög]] φλόος (''floosz'') szóból származik, ami [[kéreg|kérget]] jelent; és valóban, [[fás szárú növény]]ek esetében a kéreg legbelső rétege a floém. Fő feladata a [[fotoszintézis]] során létrejött, [[víz]]ben oldható szerves tápanyagok (''asszimilációs termékek'', különösen a [[szacharóz]]) szállítása, ''transzlokációja'' a növényben. |
Az [[edényes növények]]ben a '''floém''' ''(phloem)'' vagy '''háncsrész''' a két szállítószövet egyike – a [[xilém]] vagy farész a másik. A floém szó a [[görög nyelv|görög]] φλόος (''floosz'') szóból származik, ami [[kéreg|kérget]] jelent; és valóban, [[fás szárú növény]]ek esetében a kéreg legbelső rétege a floém. Fő feladata a [[fotoszintézis]] során létrejött, [[víz]]ben oldható szerves tápanyagok (''asszimilációs termékek'', különösen a [[szacharóz]]) szállítása, ''transzlokációja'' a növényben. |
||
afsssssssssssssssssssssss |
|||
== Struktúra == |
== Struktúra == |
A lap 2013. április 10., 20:14-kori változata
Az edényes növényekben a floém (phloem) vagy háncsrész a két szállítószövet egyike – a xilém vagy farész a másik. A floém szó a görög φλόος (floosz) szóból származik, ami kérget jelent; és valóban, fás szárú növények esetében a kéreg legbelső rétege a floém. Fő feladata a fotoszintézis során létrejött, vízben oldható szerves tápanyagok (asszimilációs termékek, különösen a szacharóz) szállítása, transzlokációja a növényben. afsssssssssssssssssssssss
Struktúra
A floémszövetet kevésbé specializált, magvas parenchimasejtek, rostacsőelemek vagy rostasejtek, valamint kísérősejtek (továbbá rostsejtek, albuminsejtek, szklereidák) alkotják.
Rostacsövek
A harasztoknál, nyitvatermőknél a hosszúra nyúlt, hengeres rostasejtek nem állnak össze rostacsövekbe. Minden sejtfalban rostamező, kisméretű rostapórusok találhatók.
A zárvatermőknél a rostasejtek (itt: rostacsőelemek) fuzionálva rostacsövet alkotnak. A rostacsőelemek kapcsolódó harántfalai a lukacsos rostalemezek. Az oldalfal is lehet rostamező, ahonnan plazmafonalak (plazmodezmák) mennek át a szomszédos sejtekbe. A rostacsőtagok mellett kísérősejtek vannak (általában, de nem mindig egy rostacsőtaghoz egy kísérősejt tartozik).
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Phloem című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.