„Toxoplazmózis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ky:Токсоплазмоз |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''toxoplazmózis''' (toxoplasmosis) egy parazita-fertőzés, amit a ''[[Toxoplasma gondii]]'' nevű [[protiszták|protiszta]] okoz.<ref name=Sherris>{{cite book | author = Ryan KJ; Ray CG (editors) | title = Sherris Medical Microbiology | edition = 4th ed. | pages = pp. 723–7 |publisher = McGraw Hill | year = 2004 | id = ISBN 0838585299 }}</ref> |
A '''toxoplazmózis''' (toxoplasmosis) egy parazita-fertőzés, amit a ''[[Toxoplasma gondii]]'' nevű [[protiszták|protiszta]] okoz.<ref name=Sherris>{{cite book | author = Ryan KJ; Ray CG (editors) | title = Sherris Medical Microbiology | edition = 4th ed. | pages = pp. 723–7 |publisher = McGraw Hill | year = 2004 | id = ISBN 0838585299 }}</ref> |
||
Az élősködő a meleg vérű állatokat fertőzi, többek között az embert. A protozzon végső gazdája a macska illetve macskafélék, a közti gazda az ember, egyéb emlősállatok illetve a madarak. |
Az élősködő a meleg vérű állatokat fertőzi, többek között az embert. A protozzon végső gazdája a macska, illetve macskafélék, a közti gazda az ember, egyéb emlősállatok, illetve a madarak. |
||
Az állatok fertőzött húst fogyasztva vagy a macska ürülékével érintkezve fertőződenek meg. |
Az állatok fertőzött húst fogyasztva, vagy a macska ürülékével érintkezve fertőződenek meg. |
||
A betegség anyáról magzatra is terjedhet. Embernél a fő fertőző forrás a rosszul átsütött húsok fogyasztása.<ref name=Torda_2001>{{cite journal |author=Torda A |title=Toxoplasmosis. Are cats really the source? |journal=Aust Fam Physician |volume=30 |issue=8 |pages=743-7 |year=2001 |pmid=11681144}}</ref> |
A betegség anyáról magzatra is terjedhet. Embernél a fő fertőző forrás a rosszul átsütött húsok fogyasztása.<ref name=Torda_2001>{{cite journal |author=Torda A |title=Toxoplasmosis. Are cats really the source? |journal=Aust Fam Physician |volume=30 |issue=8 |pages=743-7 |year=2001 |pmid=11681144}}</ref> |
||
A betegség általában enyhe formában jelentkezik. |
A betegség általában enyhe formában jelentkezik. |
||
A világ népességének kb. |
A világ népességének kb. egyharmada fertőzött valamilyen formában Toxoplasmával.<ref name=Montoya_2004>{{cite journal |author=Montoya J, Liesenfeld O |title=Toxoplasmosis |journal=Lancet |volume=363 |issue=9425 |pages=1965-76 |year=2004 |pmid=15194258}}</ref> Az amerikai CDC 1988 és 1994 között készített felmérése szerint az USA lakosságának 22,5% |
||
szeropozitív, a szülőképes korú (15-44 éves) nők 15%-a.<ref name=McQuillan_2004>{{cite journal |author=McQuillan G, Kruszon-Moran D, Kottiri B, Curtin L, Lucas J, Kington R |title=Racial and ethnic differences in the seroprevalence of 6 infectious diseases in the United States: data from NHANES III, 1988-1994 |journal=Am J Public Health |volume=94 |issue=11 |pages=1952-8 |year=2004 |pmid=15514236}}</ref> |
szeropozitív, a szülőképes korú (15-44 éves) nők 15%-a.<ref name=McQuillan_2004>{{cite journal |author=McQuillan G, Kruszon-Moran D, Kottiri B, Curtin L, Lucas J, Kington R |title=Racial and ethnic differences in the seroprevalence of 6 infectious diseases in the United States: data from NHANES III, 1988-1994 |journal=Am J Public Health |volume=94 |issue=11 |pages=1952-8 |year=2004 |pmid=15514236}}</ref> |
||
Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. |
Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. |
||
Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. |
Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. |
||
Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) azonban a betegség végzetes lehet. |
Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) azonban a betegség végzetes lehet. |
||
A parazita agyvelőgyulladást ([[encephalitis]]) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a |
A parazita agyvelőgyulladást ([[encephalitis]]) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is ([[chorioretinitis]]). |
||
== Átvitel== |
== Átvitel== |
||
A lap 2012. november 12., 16:03-kori változata
Szerkesztő:Csörföly D/DiseaseDisorder infobox A toxoplazmózis (toxoplasmosis) egy parazita-fertőzés, amit a Toxoplasma gondii nevű protiszta okoz.[1] Az élősködő a meleg vérű állatokat fertőzi, többek között az embert. A protozzon végső gazdája a macska, illetve macskafélék, a közti gazda az ember, egyéb emlősállatok, illetve a madarak.
Az állatok fertőzött húst fogyasztva, vagy a macska ürülékével érintkezve fertőződenek meg. A betegség anyáról magzatra is terjedhet. Embernél a fő fertőző forrás a rosszul átsütött húsok fogyasztása.[2] A betegség általában enyhe formában jelentkezik. A világ népességének kb. egyharmada fertőzött valamilyen formában Toxoplasmával.[3] Az amerikai CDC 1988 és 1994 között készített felmérése szerint az USA lakosságának 22,5% szeropozitív, a szülőképes korú (15-44 éves) nők 15%-a.[4] Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) azonban a betegség végzetes lehet. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis).
Átvitel
Hivatkozás
- ↑ Ryan KJ; Ray CG (editors). Sherris Medical Microbiology, 4th ed., McGraw Hill, pp. 723–7. o.. ISBN 0838585299 (2004)
- ↑ Torda A (2001). „Toxoplasmosis. Are cats really the source?”. Aust Fam Physician 30 (8), 743-7. o. PMID 11681144.
- ↑ Montoya J, Liesenfeld O (2004). „Toxoplasmosis”. Lancet 363 (9425), 1965-76. o. PMID 15194258.
- ↑ McQuillan G, Kruszon-Moran D, Kottiri B, Curtin L, Lucas J, Kington R (2004). „Racial and ethnic differences in the seroprevalence of 6 infectious diseases in the United States: data from NHANES III, 1988-1994”. Am J Public Health 94 (11), 1952-8. o. PMID 15514236.