„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kat, iw |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Mágneses_elhajlás.png|thumb| |
[[Kép:Mágneses_elhajlás.png|thumb|right|200px|Mágneses elhajlás]] |
||
A '''mágneses elhajlás''' a [[Mágnes|mágneses]] és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az '''izogona'''. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, '''agonának''' nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. |
|||
A mágneses elhajlás a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. |
|||
===Lásd még=== |
|||
Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az '''izogona'''. |
|||
Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze '''agonának''' nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt metszi a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. |
|||
Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. |
|||
Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. |
|||
Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. |
|||
A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. |
|||
A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. |
|||
===A témához kapcsolódó más szócikkek=== |
|||
---- |
|||
*[[Földi mágneses mező]] |
*[[Földi mágneses mező]] |
||
*[[Északi-sark]] |
*[[Északi-sark]] |
||
*[[Iránytű]] |
*[[Iránytű]] |
||
[[Kategória:Térképészet]] |
|||
[[en:Magnetic_declination]] |
|||
A lap 2007. január 13., 12:18-kori változata
A mágneses elhajlás a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos.