Ugrás a tartalomhoz

Optikai sugárzás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Optikai sugárzásnak hívjuk az elektromágneses sugárzás 100 nm és 1 mm közé eső spektrumát. Az infravörös sugárzást, a látható fényt és az ultraibolya sugárzást foglalja magában. Gyűjtőfogalom, amelynek használatát az ebbe a tartományba eső sugárzások keletkezésének hasonló fizikai körülményei, a sugárzás hasonló tulajdonságai, és az érzélelésükre használt eszközök hasonlósága alapozza meg.[1]

Tartományai

[szerkesztés]

Az optikai sugárzás tartományait a hullámhossz alapján a következőképpen határozhatjuk meg:[1]

  • Ultraibolya tartomány
    • UV-C: 100 nm – 280 nm
    • UV-B: 285 nm – 315 nm
    • UV-A: 315 nm – 400 nm
  • Látható tartomány
    • 400 nm – 780 nm
  • Infravörös tartomány
    • IR-A: 780 nm – 1400 nm
    • IR-B: 1,4 μm – 3 μm
    • IR-C: 3 μm – 1 mm

Tulajdonságai

[szerkesztés]

Különbözik az egyéb elektromágneses sugárzásoktól a sugárzás keletkezése és a sugárzás érzékelése tekintetében. A forrása lehet természetes (ez többnyire termikus sugárzás), vagy mesterséges. A mesterséges sugárzások lehetnek széles spektrumúak (termikus jellegűek), lézer esetén monokromatikusak, sőt, koherens sugárzások is.

Rövidebb hullámhosszúságú sugárzások keltése (röntgencső), érzékelése (fotometriai hatásával, sugárzásmérővel)

Nagyobb hullámhosszúságú rádiófrekvenciás sugárzásokat keltése (rezgőkör), érzékelése: rádióantenna.

Optikai sugárzás keletkezik természetes forrásból (Nap), illetve emberi tevékenységből: Fém- vagy üveg megmunkálása. Fémöntés, hegesztés. Műanyagok megmunkálása. Látvány effekt-megvilágítás. Anyagvizsgálati módszerek (fluoreszcens festékek) Orvosi vizsgálatok és kezelések Kozmetikai kezelések Sterilizálás (például a gyógyszeriparban) Lézerek alkalmazása.

Az optikai sugárzásokat főként az élőlényekre, az emberre, illetve az emberi látásra való hatása tekintetében értékeljük.[2]

Optikai sugárzások
hullámhossz tartomány alkalmazása mellékes megjelenése
UVC sterilizálás, fotolitográfia ívhegesztés, megvilágítás következménye
UVB szolárium, fototerápia, impulzus-epilálás vetítőlámpák, festékek, ragasztók kezelése
UVA roncsolásmentes anyagvizsgálat, bűnügyi nyomkövetés, rovarcsapda germicidlámpák, vetítőlámpák
látható közlekedési jelzőfények, világítás, rovarcsapda, monitor, TV felmelegedés, vakítás, száradás
IRA infravörös behatolásjelzés, bőrgyógyászati kezelés, távközlés, epilálás felesleges fénysugárzás
IRB hevítés, szárítás, távközlés felesleges fénysugárzás, hegesztés
IRC hevítés, szárítás felesleges fény- és hősugárzás

Hatásában nem különbözik a koherens sugárzás a nem-koherens sugárzástól:

Lézer alkalmazások
Csoportosítás alkalmazás
Anyagmegmunkálás vágás, forrasztás, fúrás, fotolitográfia
Optikai mérések távolság és sebesség mérése, földmérés, nagy sebességű képrögzítés
Orvosi alkalmazások szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, érsebészet, fogászat
Távközlés optikai kábelek, műholdas kommunikáció
Optikai tárolók CD, DVD, Blu-ray
Spektroszkópia anyagvizsgálat
Holográfia szórakoztató ipar, információtárolás
Szórakoztatás Lézeres látványosságok, lézermutatók (pointer)

A különféle hullámhosszúságú sugárzások károsak lehetnek az emberre[3]

Hatása az emberi szervezetre
Hullámhossz, nm tartomány hatása a szemre hatása a bőrre
100-280 UVC vakulás, kötőhártya-gyulladás bőrpirosság (erythema), rák
280-315 UVB vakulás, kötőhártya-gyulladás, szürkehályog bőrpirosság (erythema), rák, a bőr öregedése
315-400 UBA vakulás, kötőhártya-gyulladás, retina károsodás bőrpirosság (erythema), rák, leégés
380-780 látható fény retina károsodás, kék fény-jelenség leégés, barnulás
780-1400 IRA szürkehályog, retina károsodás leégés, barnulás
1400-3000 IRB szürkehályog, retina beégés leégés, barnulás
3000-10^6 IRC szürkehályog, retina beégés leégés, barnulás

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b 2 – Az optikai sugárzás. vision.vein.hu (Hozzáférés: 2014. október 27.) arch
  2. EU: A non-binding Guide to the Artifical Optical Radiation Directive 2006/25/EC. Health Protection Agency. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  3. Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása során alkalmazható legjobb gyakorlatokhoz. EU. (Hozzáférés: 2016. október 21.)