Ugrás a tartalomhoz

Kürthy István (katona)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürthy István
Igazmondó 1871. 175. l.
Igazmondó 1871. 175. l.
Született1820. augusztus 2.
Lengyeltóti
Elhunyt1898. október 27. (78 évesen)
Kolta
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása1848-1849-as honvéd ezredes, országgyűlési képviselő
SablonWikidataSegítség

Fajkürthi és kolthai Kürthy István (Lengyeltóti, 1820. augusztus 2.Kolta, 1898. október 27.) 1848-1849-es honvéd ezredes és országgyűlési képviselő.

Élete

[szerkesztés]

Kürthy Lajos megyei alispán és báró Majthényi Borbála fia. Apja Koltán földbirtokos volt. 1839-ben a magyar testőrségnél mint hadnagy szolgált Bécsben. Innét hat évi szolgálat után mint főhadnagy a János főherceg dragonyos ezredébe lépett. 1848-ban kapitányi ranggal a honvédek közé állott és 1849 tavaszán a Bocskai huszárezredben ezredes volt; több ütközetben vitézül harcolt. A világosi fegyverletétel után koltai (Komárom megye) birtokára vonult. 1850 márciusában elfogták; a haditörvényszék golyó általi halálra ítélte; ezen ítélet kegyelem útján 14 évi várfogságra lett átváltoztatva, melyből hét évet Komáromban és Josefstadtban ki is töltött. 1858-ban kegyelmet nyert és neje birtokára Zomborba költözött. Az alkotmányos korszak beálltával Zombor város főkapitánya, majd polgármestere és két ízben országgyűlési képviselője lett. Az akkori középpártnak volt híve. Az 1860-as évek végén visszatért koltai birtokára és mint a megyei bizottság egyik vezérférfia élénk részt vett a közügyek intézésében. 1888-ban szerencsétlen esés következtében lábát, majd karját törte és ettől fogva teljesen visszavonult a közügyektől.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Toth Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.