Ugrás a tartalomhoz

Káoszmodell

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számítástechnikában a káoszmodell a szoftverfejlesztés egyik struktúrája. Megalkotója az L.B.S. Raccoon[1] álnevet használta, aki megjegyezte, hogy a projektmenedzsment-modellek, mint például a spirálmodell és a vízesésmodell, bár jól kezelik az ütemtervet és a személyzetet, nem nyújtanak módszereket a hibák kijavítására vagy más technikai problémák megoldására. Ugyanakkor a programozási módszertanok, bár hatékonyak a hibák javításában és a technikai problémák megoldásában, nem segítenek a határidők kezelésében vagy az ügyfelek kéréseire való reagálásban. A struktúra ezt a szakadékot próbálja áthidalni. A káoszelméletet eszközként használták, hogy segítsen megérteni ezeket a kérdéseket.[2]

Szoftverfejlesztés életciklusa

[szerkesztés]

A káoszmodell értelmében az életciklus fázisai a projekt minden szintjére vonatkoznak, a teljes projekttől az egyes kódsorokig.

  • A teljes projektet meg kell határozni, meg kell valósítani és integrálni kell.
  • A rendszereket meg kell határozni, meg kell valósítani és integrálni kell.
  • A modulokat meg kell határozni, meg kell valósítani és integrálni kell.
  • A funkciókat meg kell határozni, meg kell valósítani és integrálni kell.
  • A kódsorokat definiálni, megvalósítani és integrálni kell.

A perspektívában bekövetkező fontos változás az, hogy a projektekre gondolhatunk egész egységként vagy gondolhatunk egy-egy darabként is. Senki sem ír több ezer sor kódot egyhuzamban. Kis részeket írnak, sorról sorra haladva, miközben figyelik azt, hogy ezek a kis részek működnek-e. Majd ezeket a felépített részeket otthagyják. Egy komplex rendszer a kisebb építőkockák kombinált viselkedéséből alakul ki.

Káoszstratégia

[szerkesztés]

A káoszstratégia a szoftverfejlesztés egy stratégiája, ami a káoszmodellen alapul. A fő szabály az, hogy mindig a legfontosabb problémát kell először megoldani.

  • A probléma egy befejezetlen programozási feladat.
  • A legfontosabb probléma a nagy, a sürgős és a robusztus kombinációja.
    • A nagy problémák működő funkcionalitásként értéket biztosítanak a felhasználók számára.
    • A sürgős problémák időszerűek, mivel máskülönben más munkát hátráltatnának.
    • A robusztus problémák megbízhatóak és teszteltek, amikor megoldják őket. A fejlesztők ezután nyugodtan másra összpontosíthatják a figyelmüket.
  • A megoldani azt jelenti, hogy stabil állapotba hozni.

A káoszstratégia hasonlít ahhoz, ahogyan a programozók dolgoznak egy projekt vége felé, amikor a javítandó hibák és létrehozandó funkciók listája van előttük. Általában valaki rangsorolja a fennmaradó feladatokat, és a programozók egyesével javítják ki őket. A káoszstratégia azt állítja, hogy ez az egyetlen érvényes módja a munka elvégzésének.

A káoszstratégiát a go stratégiája ihlette.

Kapcsolatok a káoszelmélettel

[szerkesztés]

A káoszelmélettel több kapcsolata is van.

  • A káoszmodell segíthet megmagyarázni, miért hajlamosak a szoftverek ennyire kiszámíthatatlanok lenni.
  • Megmagyarázza, hogy az olyan magas szintű fogalmak, mint az architektúra, nem kezelhetők-e az alacsony szintű kódsoroktól függetlenül.
  • Ez egy horog arra, hogy elmagyarázza, mit kell tovább tennie a káoszstratégia szempontjából.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archived copy. [2013. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  2. ACM Digital Library, The chaos model and the chaos cycle, ACM SIGSOFT Software Engineering Notes, Volume 20 Issue 1, Jan. 1995

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chaos model című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

[szerkesztés]
  • Roger Pressman (1997) Software Engineering: A Practitioner Approach 4. kiadás, 29–30. Oldal, McGraw Hill.
  • Raccoon (1995): A káoszmodell és a káosz életciklusa, ACM Software Engineering Notes, 20. kötet, 1. szám, 55–66. Oldal, 1995. január, ACM Press.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]