Kandó Gyula
| Kandó Gyula | |
| Született | Savona |
| Elhunyt |
Szentendre |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Házastársa | Ata Kandó (1932–) |
| Foglalkozása | festőművész |
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (1998. november 1.)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egerfarmosi Kandó Gyula (E. Kandó Gyula) (Savona, 1908. január 17. – Szentendre, 1968. augusztus 17.[2]) magyar ügyelő, naplóvezető, festőművész.[3] Nagybátyja, Kandó Kálmán villamosmérnök, feltaláló. Nővérei Kandó Erzsébet (1904–1966)[4] és Kandó Magda (1904–1939)[5] keramikus voltak.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: egerfarmosi Kandó Gyula műszaki tanácsos (1877-1947)[6] és Jámbor Gizella voltak.[7] 1928–1931 között reklámgrafikusként tanult Bortnyik Sándor mellett. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével Görög Etelka (Ata Kandó) fotóművésszel. Párizsba mentek, ahol reklámgrafikával foglalkozott és rajzfilmstúdióban dolgozott és színházi díszletfestő volt. 1933-ban Barcelonában dolgozott. 1935-ben visszatértek Magyarországra. 1938-ban ismét Franciaországba utaztak. 1940-ben – a második világháború kitörésekor – kitoloncolták Párizsból; öt napot utaztak marhavagonokban Magyarországra. 1940-től a Magyar Film Iroda grafikusa volt. 1941-től filmgyári ügyelő és naplóvezető volt. 1947-ben családjával Franciaországba utazott, de 1949-ben hazatért. 1950-től – kisebb-nagyobb megszakításokkal – Szentendrén élt. 1959-1960 között Törökországban tartózkodott nővérénél. 1960–1961 között Párizsba utazott.
Magánélete
[szerkesztés]1932. augusztus 17-én Budapesten házasságot kötött Ata Kandó (Görög Etelka) fotóművésszel (1913-2017).[8] Három gyermekük született: Tamás (1941), Júlia és Magdolna (1943).
Filmes munkái
[szerkesztés]- A cigány (1941)
- Három csengő (1941)
- Az ördög nem alszik (1941)
- Lelki klinika (1941)
- Dr. Kovács István (1941)
- Behajtani tilos! (1941-1942)
- Éjfélre kiderül (1942)
- 5-ös számú őrház (1942)
- Kétezerpengős férfi (1942)
- Estélyi ruha kötelező (1942)
- Őrségváltás (1942)
Kiállításai
[szerkesztés]- 1930, 1943, 1945-1947, 2002 Budapest
- 1957, 1959-1960, 1968-1969 Szentendre
Festményei
[szerkesztés]- Szerzetes (1935)
- Házak éjjel (1938)
- Csendélet profillal (1939)
- Csendélet kávézóban (1939)
- Szörnyalak (1940)
- Vörös fazék (1940)
- Sárga falú, magas házak (1944)
- Csendélet (1945)
- Kert (1946)
- Éjszakai kép (1946)
- Szobabelső (1946)
- Ülő női akt (1947)
- A szemközti ház (1947)
- Csendélet tükörrel (1947)
- Csendélet kancsóval és gyümölccsel (1948)
- Óriás fák (1948)
- A tánc (1957)
- Kompozíció (1957)
- Fantom torony (1957)
- Szemfej tengeri lényekkel (1958)
- Ferde horizont és alakzatok/Isztambul (1959)
- Kompozíció II. (1959)
- Kompozíció vörös formával (1960)
- Egyszemű (1961)
- Színes kompozíció fekete villával (1965)
- Sárga alapon barna figuráció (1965)
- Fák ház körül (1965)
- Kis absztrakt (1967)
- Szentendrei tanácsháza este (1968)
- Állatfigurációk házikóval
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Hung-Art.hu
- ↑ Kandó Erzsébet adatai
- ↑ [Kandó Magda gyászhíre Az Est, 1939. január 10-én megjelent számának 10. oldalán]
- ↑ [idősebb Kandó Gyula gyászhíre A Reggel, 1947. szeptember 22-én megjelent számának 4. oldalán]
- ↑ Magyar Családtörténeti Egyesület. [2018. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 8.)
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 272/1932. folyószám alatt
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerkesztette: Mazányi Judit. Szentendre, PMMI, 2003.
- Mudrák József-Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
