Hiedelemmonda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hiedelemmondák szócikkből átirányítva)

A hiedelemmonda a mondák olyan fajtája, mely az élő hiedelmekből táplálkozik, a hiedelmek epikus vonásiait alakítja kerek elbeszéléssé (lásd: fabulat). Nem minden hiedelemből alakul ki történet, egy részük megmarad a közlés és a memorat fokán. Korábban a „babonás történet” kifejezést használták rájuk, Honti János nevezte őket mondának. Másik elnevezés a mitikus monda. A hiedelemmondákban többnyire élő hiedelemalak szerepel (a falu boszorkánya és még sok más.), de léteznek olyan mondák is, melyek nem élő szereplőket (mint az óriás) vonultatnak fel, s ezek többnyire vándormondák.

Csoportosításuk[szerkesztés]

A csoportosítás a mondákban szereplő lények és jellemző cselekmények együtteséből vezethető le. a fő csoportok:

  • végzetről szóló mondák
  • halászmondák
  • kísértetmondák (halottakról, halálról, kísértetjárásról szóló mondák)
  • kísértetjárta helyekről szóló mondák
  • túlvilágjárásról szóló mondák
  • túlvilágjárókról, elátkozott személyekről szóló mondák
  • elvarázsolt lényekről, ördögről, sárkányról szóló mondák
  • gyógyítókról, boszorkányokról, betegségdémonokról szóló mondák
  • mitikus állatokról és növényekről szóló mondák (házikígyó)
  • tabumondák
  • kincsesmondák

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Honti János: Megjegyzések a népmondáról (Válogatott tanulmányok, Budapest., 1962)
  • Voigt Vilmos: A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez (Ethnographia, 1965)
  • Körner Tamás: A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez (Ethnographia, 1967).