Harmadik személy (jog)
A harmadik személy jogi fogalom. Olyan személyt jelöl, aki nem számít félnek egy adott jogviszonyon (pl. szerződésen) belül, mégis bizonyos jogok megilletik. Főleg a polgári jogban illetve a polgári perrendtartásban használatos kifejezés.
A kifejezés használatának célja a jogviszonyban részt vevő felektől való megkülönböztetés. Vonatkozhat - elvileg - bárkire, vagy személyek korlátozott csoportjára.
A magyar védjegytörvény előírja, hogy Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben kizárólag akkor lehet hivatkozni a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra, ha azt jogot, amire hivatkoznak, a védjegylajstromba bejegyezték.[1]
Hasonló rendelkezést tartalmaz a magyar magyar szabadalmi törvény is: Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.[2]
A harmadik személy javára szóló szerződés[szerkesztés]
A harmadik javára kötött szerződést (negotium in favorem tertii) már a római jog ismerte. Ez a szerződő felek olyan tartalmú jogügylete, hogy a kötelezett a szerződésből folyó szolgáltatást egy megjelölt harmadik személynek teljesítse. Tárgya mindaz, ami szerződéses szolgáltatás tárgya lehet, akár kötelmi, akár dologi jogi. A szerződésből közvetlenül a harmadik személy lesz jogosított.[3]
A hatályos magyar Polgári Törvénykönyv 6:136. § rendelkezik a harmadik személy javára szóló szerződés teljesítéséről. Ezek szerint:
Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
- a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
- b) ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.[4]
A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.[5]A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.[6]
A "harmadik fél"[szerkesztés]
A harmadik személyt néha harmadik félnek is szokták nevezni.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A többször módosított 1997. évi XI. törvény 47. § (4) bek.
- ↑ A többször módosított 1995. évi XXXIII. törvény 54. § (4) bek.
- ↑ Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. IV. kötet. Halászgyűrű-Kitonich. 15. old.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:136. § (1) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:136. § (2) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:136. § (3) bek.