Ugrás a tartalomhoz

Hajdu Sándor (szobrász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdu Sándor
Született1911. március 15.
Bénye
Elhunyt1987. október 26. (76 évesen)
Tatabánya
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdu Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hajdu Sándor (Bénye, 1911. március 15.Tatabánya, 1987. október 26.) magyar szobrász.

Életútja

[szerkesztés]

Hajdu Sándor földműves és Túri Mária gyermekeként született Bényén.[1] A párizsi École des Beaux-Arts-on tanult. Magyarországra 1947-ben tért vissza. Alapítója és egyben vezetője is volt a Vasas Szakszervezet képzőművészeti iskolának.

Köztéri művei

[szerkesztés]
  • figurális dombormű (kerámia, 1954, Kecskemét, Konzervgyár)
  • Madarak (mészkő, 1955, Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert, Madárház)
  • Domborművek (mészkő, 1956, Budapest, Kerepesi úti lakótelep, erkélyek)
  • Áchim András-mellszobor (mészkő, 1958, Szolnok, Általános Iskola)
  • Sajnovics János (bronz, 1959, Tordas)
  • Domborműves amphora (kő, 1960 k., Sopron, Határállomás)
  • Egressy Gábor (márvány mellszobor, 1960, Miskolci Nemzeti Színház)
  • Női akt (mészkő, 1960, Szeged, Szemklinika)
  • Mécstartó lány (kő, 1960, Szeged, Szemészeti Klinika)
  • Álló lány (1961, Karcag)
  • Sajnovics János (1961, Karcag)
  • Hal (alumínium, 1962, Somogyvár, Gyógypedagógiai Intézet)
  • Támaszkodó női figura (mészkő, 1962, Budapest, Transzformátorgyár)
  • Anya és fia (alumínium, 1964, Baktalórántháza, Szülőotthon)
  • Lányka könyvvel (mészkő, 1964, Karcag, Általános Iskola)
  • Labdarúgó (alumínium, 1967, Dorog, Sportstadion)
  • Női figura (bronz, 1971, Bucsa, Művelődési Ház)
  • Női akt (mészkő, 1974, Kaposvár)
  • Niers Vilmos (kő mellszobor, 1974, Kőszeg, Gyógypedagógiai Intézet)
  • Szénagyűjtő lány (patinázott gipsz, 1982, Kaposvár, Mezőgazdasági Főiskola).

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Születése bejegyezve a bényei állami születési akv. 18/1911-es folyószáma alatt.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.