Gyermekgondozást segítő ellátás

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(GYES szócikkből átirányítva)

A gyermekgondozást segítő ellátás (korábban: gyermekgondozási segély; röviden: gyes[1]) Magyarországon a családtámogatási rendszer keretein belül alanyi jogon, havi rendszerességgel járó támogatás, amelynek részletszabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) határozza meg.

A gyest 1967-ben vezették be, a munkaerő-felesleg problémájának kezelése és az alacsony demográfiai mutatók miatt.[2]

Jogosultság[szerkesztés]

Gyesre jogosult a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám saját háztartásában nevelt

  • gyermeke 3. életévének betöltéséig,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni),
  • tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.

Gyesre a szülő jogán a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy

  • a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  • a szülők írásban nyilatkoznak, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak, és egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt,
  • a nagyszülő és a szülők esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

Nem jár gyes annak a személynek, aki

  • a félévesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
  • a gyermek féléves kora előtt keresőtevékenységet folytat,
  • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozást segítő ellátást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
  • amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül.

Kereső tevékenység gyes mellett[szerkesztés]

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozást segítő ellátás mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, azt követően akár teljes munkaidőben is vállalhat munkát

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a gyermekgondozást segítő ellátás mellett heti 30órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

Igénylése[szerkesztés]

A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban[3] – személyesen, postai úton, ügyfélkapun keresztül – lehet benyújtani

  • az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél (amennyiben ilyen működik), vagy
  • az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán.

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell vagy be kell mutatni:[4]

  • az igénylő személyi igazolványát és lakcímkártyáját
  • a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát
  • az igénylő és gyermek(ek) taj-számát igazoló hatósági igazolványt
  • az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról (ha bankszámlára kéri az igénylő a folyósítást)[5]
  • amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást
  • az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről
  • az igénylő szülővel együtt élő házastársnak a házassági anyakönyvi kivonatát
  • az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát
  • a gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat
  • magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozat.

Összege[szerkesztés]

A gyermekgondozást segítő ellátás összege nem függ a gyermekek számától, havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.[6] Amennyiben a szülő ikergyermekeket nevel, akkor gyes összege – ugyancsak a gyermekek számától függetlenül – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. 2020-ban összege bruttó 28 500 forint, melyből 10% nyugdíjjárulék-levonás történik, így 25 650 forint kerül folyósításra.

Folyósítás[szerkesztés]

Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki. Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani. Az ellátást utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával, más esetekben a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell folyósítani. Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Írásmódjához lásd: AkH.12 285. b)
  2. ↑ Gulyáskommunizmus a legvidámabb barakkban 3. rész, Lánczi Ágnes (szerk.), Kossuth Rádió, Tér-Idő c. műsor, 2011. február 17. 14.35 online változat Archiválva 2011. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” elnevezésű formanyomtatvány és a megfelelő sorszámú (szülők esetén 2. számú, nagyszülők esetén 3. számú) pótlap kitöltésével.
  4. ↑ Postai úton történő igénylés esetén mindezeknek elfogadják a fénymásolt példányát is, kivéve az anyakönyvi kivonatot, abból az eredetit kell – a biztonság kedvéért tértivevényes kézbesítéssel – postázni. (Ugyanígy, postai tértivevényes küldeményként küldi vissza a Kincstár a lepecsételt anyakönyvi kivonatot az igénylő címére.)
  5. ↑ Elfogadnak előző havi, névre szóló banki számlakivonatot is.
  6. ↑ Ez 2004-ben havi 23 200, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800, 2007. január 1-jétől pedig 26 830 forint.

Források[szerkesztés]

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel

Magyar Államkincstár Archiválva 2020. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben - gyermekgondozást segítő ellátás

Bővebben[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyermekgondozást_segítő_ellátás&oldid=26939363”