Johann Benkner (városi tanácsos)
| Johann Benkner | |
| Született | 1580 húsvétja Brassó |
| Elhunyt | 1653. február 13. Brassó |
| Foglalkozása | városi tanácsos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Benkner, magyaros írásmóddal Benkner János (Brassó, 1580 húsvétja – Brassó, 1653. február 13.) városi tanácsos.
Élete[szerkesztés]
Származásáról ellentmondó vélemények vannak. Egyes kutatások szerint Johannes Benkner brassói kereskedő fia, aki maga Johannes Benkner városbíró fia volt.[1] Mások szerint egy bizonyos Markus Benkner leszármazottja, aki török fogságba kerülve áttért a muzulmán hitre és Amhát bég néven oszmán tisztviselő lett.[2]
Johann Benkner 1604-től városi tanácsosként (Ratsherr), 1615–16-ban városkapitányként (Stadthann) szolgált. A városban ő felelt az új építkezések jóváhagyásáért (Schäffer).[1] 1611-ben követségbe küldték Radu Șerban havasalföldi fejedelemhez, hogy egyezséget kössön a havasalföldiekkel és segítséget kérjen Báthory Gábor kegyetlenségei ellen. Radu Șerban és a törökök támogatása ellenére azonban Báthory a földvári csatában legyőzte a brassóiakat, és Michael Weiss városbírót is kivégeztette.
Michael Weiss halála után Johann Benkner állt a brassói ellenállás élére, és ő folytatta Weiss politikáját. A brassóiak továbbra is a Porta mellett kötelezték el magukat, és néhány nappal a földvári csata után, 1612. október 19-én Benknert Konstantinápolyba küldték követségbe; sikerült elérnie, hogy egy török küldöttség érkezzen Báthoryhoz, amely szigorúan megintette, és parancsba adta Nagyszeben elhagyását. 1613-ban II. Mátyásnál járt követségben.
Bethlen Gábor idején, amikor Homonnai Bálint a fejedelemségre tört, Benkner ez utóbbi pártjára állt, és Lippánál Bethlen és a törökök ellen titkos egyezséget kötöttek. Az összeesküvést felfedték, és Benknert 1616. júniusban Gyulafehérváron börtönbe vetették. 1616. októberben a segesvári országgyűlésen Bethlen a szász küldöttek közbenjárására megkegyelmezett neki, azzal a feltétellel, hogy többet nyilvános tisztséget nem vállal, és a fejedelem ellen sem nyíltan, sem titokban nem szervezkedik. Ezek után Benkner 1616. december 20-án visszavonult.
Munkái[szerkesztés]
Chronicon s. Historia Domini Benkneri címen naplót hagyott kéziratban, mely az 1600–1618 közötti erdélyi eseményeket tárgyalja.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nussbächer, Gernot. Johannes Benkner. Bukarest: Kriterion, 85. o. (1988)
- ↑ Binder Pál. Az erdélyi fejedelemség román diplomatái. Marosvásárhely: Pro Europa, 104. o. (1996)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
Források[szerkesztés]
- Cziráki Zsuzsanna: Két világ határán. Belvedere Meridionale, XXIV. évf. 3. sz. (2012) 17–35. o. arch ISSN 1419-0222 Hozzáférés: 2017. szeptember 24.
- Josef Trausch: Schriftsteller-Lexikon oder Denk-Blätter der siebenbürger Deutschen. Kronstadt: Johann Gött & Sohn Heinrich. 1868. 105–107. o.
.svg){kind=small}