Alacsony háttérsugárzású acél
Az alacsony háttérsugárzású acél bármilyen olyan acél, amelyet az első atombombák robbantása előtt, az 1940-es és 1950-es évek előtt gyártottak. A Trinity nukleáris teszttel, valamint Hirosima és Nagaszaki 1945-ös nukleáris robbantásával, majd a hidegháború korai éveiben végrehajtott kísérleti atomrobbantások során a háttérsugárzás szintje megnőtt az egész világon.[1] A modern acél az emberi tevékenység során keletkezett radioaktív radionuklidokkal szennyezett, mivel gyártása során légköri levegőt használnak. Az alacsony háttérsugárzású acélt azért nevezik így, mivel nem tartalmaz ilyen sugárzó szennyeződéseket. Ezt az acélt olyan eszközökben használják, amelyeknél a radioaktív sugárzás kimutatására a legnagyobb érzékenység szükséges.
Az alacsony háttérsugárzású acél elsődleges forrásai azok a hajóroncsok, amelyek a Trinity teszt előtt süllyedtek el. A leghíresebb elsüllyedt hajók a német első világháborús hadihajók Scapa Flownál.[2]
Radionuklid-szennyezés[szerkesztés]
1856-tól a 20. század közepéig az acélt – a legtöbb öntödében – Bessemer-technológiával kezdték gyártani, ahol a levegőt áramoltattak a Bessemer-konverterekbe a nyersvasat acéllá alakítva. A 20. század közepére sok acélüzem átállt a konverteres acélgyártásra amely levegő helyett tiszta oxigént használ. Mivel azonban mindkét eljárás légköri oxigént használ, a levegőben lévő sugárzó részecskék beépülnek az acélba, így gyengén radioaktívvá téve azt.[3]
A világ antropogén (emberi tevékenységből származó) háttérsugárzási szintje természetes szint feletti 0,15 mSv/évnél tetőzött, 1963-ban, az atomcsendről szóló szerződés hatálybalépésének évében. Azóta az antropogén háttérsugárzás exponenciálisan, évente 0,005 mSv-re csökkent, a természetes szint felett.[4]
Előfordultak radioaktív 60Co-szennyeződések, amikor a hajóroncsokat újrahasznosították, de a többi fémhulladéktól nem különítették el megfelelően.[5]
Alkalmazások[szerkesztés]
Az alacsony háttértartalmú acélt igénylő eszközök a következők:
- Geiger–Müller-számlálók
- Orvosi készülékek: a teljes test és a tüdőből kibocsájtott levegő sugárzását mérő műszerek
- Fotonikai műszerek
- Repülési és űrérzékelők
- Légköri szenzorok
Mivel ezek az eszközök érzékelik a radioaktív anyagok által kibocsátott sugárzást, rendkívül alacsony sugárzási környezetet igényelnek az optimális érzékenységhez. Az alacsony háttérsugárzás számláló kamrák alacsony háttértartalmú acélból készülnek, rendkívül nehéz sugárzásvédelemmel. Ezeket a legkisebb nukleáris sugárzások kimutatására használják.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Radiocarbon dating. University of Utrecht. (Hozzáférés: 2019. szeptember 24.)
- ↑ Butler, Daniel Allen. Distant Victory: the Battle of Jutland and the Allied Triumph in the First World War. Westport, Connecticut: Praeger Security International (Greenwood Publishing Group), 229. o. (2006). ISBN 0-275-99073-7
- ↑ Adams: Is steel from scuttled German warships valuable because it isn't contaminated with radioactivity?. The Straight Dope, 2010. december 10.
- ↑ United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation (UNSCEAR) (2010), Sources and Effects of Ionizing Radiation (UNSCEAR 2008 Report): Volume I, New York: United Nations, p. 6, ISBN 978-92-1-142274-0, <http://www.unscear.org/unscear/en/publications/2008_1.html>
- ↑ Reducing Risks in the Scrap Metal Industry – Sealed Radioactive Sources, Austria: Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), September 2005, pp. 2–6, <http://www.iaea.org/Publications/Booklets/SealedRadioactiveSources/pdfs/handout_scrap.pdf>
- ↑ Aaron: Rocky Flats Plant, Emergency Medical Services Facility – HAER No. CO-83-S (Rocky Flats Plant, Building 122). U.S. Department of Energy, Office of Legacy Management, 1997. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 23.)