„Francis Bacon (filozófus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő módosítása: tr:Bacon |
Lynu (vitalap | szerkesztései) |
||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
*[http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/FILTETEL/BACON.HTM Francis Bacon] |
*[http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/FILTETEL/BACON.HTM Francis Bacon] |
||
*[http://www.constitution.org/bacon/nov_org.htm Novum Organum (angol)] |
*[http://www.constitution.org/bacon/nov_org.htm Novum Organum (angol)] |
||
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=538 Francis Bacon festményei - TerminArtors.com] |
|||
{{DEFAULTSORT:Bacon, Francis}} |
{{DEFAULTSORT:Bacon, Francis}} |
||
A lap 2007. október 4., 15:25-kori változata
Francis Bacon (London, 1561. január 22. – 1626. április 9., London) brit filozófus, államférfi.
Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet főpecsétőre, anyja Ann Cooke Bacon volt.
Élet út
- 1573. A Trinity College növendéke, Cambridge-ben.
- 1577-1579. A párizsi angol követ mellett dolgozik.
- 1584-től parlamenti képviselő.
- 1603. Lovaggá ütik.
- 1606. Homoszexuális vonzalmai[1] ellenére megházasodik.
- 1618. Verulam bárója lesz.
- 1621. St. Alban vicomte-ja.
- 1626. Egy tudományos kísérlet közben meghűl, és meghal.
Filozófiája
Filozófiájának alaptételei közé tartoznak az ú.n. idolumok:
- idola specus: a barlang ködképei. Az egyéni természet, a hajlam szerinti tévedések.
- idola fori: a piac ködképe. A verbális, nyelvi egyeztetés, a fogalmi tisztaság hiányából eredő tévelygések.
- idola theatri: a színház ködképe. A filozófiai iskolák és a tudományok dogmatikus tanai.
- idola tribus: a törzs ködképe. Az emberi faj természetében gyökerező előítéletek.
A gátló idolumok megszabadulása után következhet a helyes módszer kiválasztása.
Enne egyik módja a "pók útja". Az ilyen bölcselő a tiszta tapasztalatból, tények nélkülözésével hozza létre tanait. Az ilyen spekulatív filozófust nevezi egyoldalú racionalistának.
A második mód a "hangya útja". A szűk értelemben vett empiristáé, akinek tevékenysége megmaradt a tények puszta gyűjtögetésénél, s nem törekszik elméleti következtetések levonására.
A helyes út a "méh útja", hiszen ebben az esetben az egyszerű tények felhasználásával jutunk elméleti következtetésekig, amint a méhnek is sikerül a virágporból mézet formálni. Ezt az utat Bacon előtt még nem alkalmazták.
Ezek után kerülhet sor a voltaképpeni módszer, a novum organum meghatározására. A módszer Arisztotelész Organon c. művén alapszik. Eszerint a kutatás alapját a megfigyelés, a kísérletezés, a tények megállapítása jelenti, majd ezekből a tényekből vonhatunk le indukció révén általános érvényű következtetéseket.
Főbb művei
- 1597. The Essayes or Counsels, Civill and Morall
- 1620. Novum organon scientiarum (Novum Organum)
- 1623. De dignitate et augmentis scientiarum
- 1627. The New Atlantis
Irodalom
- Francis Bacon: Új Atlantisz (Bp., 2001)
Jegyzetek
- ↑ Rictor Norton: Sir Francis Bacon. In: The Great Queens of History
Külső hivatkozások
