Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-09-12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

kódorog[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--195.199.227.182 (vita) 2012. szeptember 12., 13:10 (CEST)[válasz]

Gyimóthy Gábor:Nyelvlecke [1]--karesznincs vita 2012. szeptember 12., 14:46 (CEST)[válasz]

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog

„Fagy, ütésre, föl nem enged:”[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mit jelent a címben szereplő sor Arany János: A kép-mutogató című balladájában? Nem tudom hová tenni. Kérlek, magyarázzátok meg. A ballada teljes szövegét a Wikiforrásból is elolvashatjátok. – b_jonas 2012. szeptember 12., 20:59 (CEST)[válasz]

válasz1
fagy ≈ olyan, mintha azt mondanám: „megfagy a mosoly az arcán”
ütésre ≈ hirtelen, egy pillanat alatt
föl nem enged ≈ semmi sem ingathatja meg az elhatározását
Arany az ilyen töredék mondatokkal sűríti a ballada gyorsuló ritmusát MZ/X vita 2012. szeptember 12., 21:54 (CEST)[válasz]
Értem. És az „ütésre” az a fagyás sebességét adja meg? – b_jonas 2012. szeptember 13., 08:07 (CEST)[válasz]
válasz2
Ez egy költői kép, allegória, hasonlat. A fagy ez esetben az apa haragja, az ütés a fiú ellentmondása. Hogy miért ezt a hasonlatot alkalmazta, azon törd még a fejed. Ha egy hét múlva is érdekes, megmondom, mert ha házi feladat, addigra az elévül. – Rodrigó 2012. szeptember 13., 10:25 (CEST)[válasz]
Hogy miért ez a hasonlat, azt hagyjuk későbbre. Először az érdekelne, hogy mihez hasonlítja a fiú ellentmondását. Milyen ütéshez? – b_jonas 2012. szeptember 14., 10:10 (CEST)[válasz]