Vita:V. Ferdinánd magyar király
Új téma nyitása | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Frommer 97 (vita), értékelés dátuma: 2018. október 21. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
V. Ferdinánd uralkodásának vége[szerkesztés]
Esetleg lábjegyettel lehet kiegészíteni V. Ferdinánd uralkodása végéről szóló részt:
| 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről unokaöccse, Ferenc József főherceg javára. Uralkodása alatt meghozott törvényeit és rendeleteit semmisnek tekintették [1]. A lemondott Ferdinánd ezután visszavonultan élt, végül Prágában halt meg. |
Ennek valódi jelentőségét nem tudom megítélni, ezért nem írom a cikkbe bele. Tulajdonképpen azt sem tudom, hogy maga V. Ferdinánd egyáltalán tudott-e arról, hogy Magyarországon őt továbbra is (gondolom, egészen az 1849 áprilisi trónfosztásig) királynak tekintik. Talán kerítek valami könyvet a részletes életéről. Addig is, az internetes forrásokból eddig annyi látszik, hogy a magyarokhoz (és általában az emberekhez) eléggé pozitív módon állt hozzá. Physis 2006. november 17., 15:42 (CET)
Szerintem nagyon fontos a magyar szabadságharc megértésének szempontjából, hogy a Kamarilla csak az osztrák jogairól mondatta le Ferdinándot, a magyar szabadságharc ilyen formán a Habsburg családi trónviszály vetülete is. Magyarország a trónfosztásig őt tekintette királynak. A magyarországon állomásozó hadak rá voltak -személy szerint- felesküdve, mint királyra. Eközben folyt a harc a Zsófia - Ferenc József párt és a Ferdinánd párt között a hatalomért. (bár Zsófia lényegesen aktívabb volt ebben a hatalmi harcban. Győzött is a fia javára.) DB.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ugyanakkor 1848. dec 7-én a magyar országgyűlés kijelentette, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak (1848-49 Hadi események)
Tanárunk azt magyarázta nekünk anno róla, hogy nem volt elmebeteg, csak annak adott igazat, aki utoljára hozott neki sütit... Szerintem a magyarok nem voltak olyan helyzetben, hogy sütit vigyenek neki, és ő sem olyanban (mentális tekintetben), hogy élt volna a lehetőséggel.--Mathae قل 2006. november 17., 16:06 (CET)
Az áprilisi törvények aláírása[szerkesztés]
"( Mindenhol úgy tanítják, hogy a forradalom hatására írta alá a törvényeket. Ez nevetséges, ugyanis abban az időben nem volt semmiféle módja annak, hogy perceken belül érkezzen Pestről Bécsbe információ.)" Először is szerintem teljes mértékben ellentétes a Wikipédia szerkesztői elveivel az a kijelentés egy szócikkben, hogy "ez nevetséges"... Talán nem kell ecsetelni, hogy mennyire egyoldalú. Ráadásul téves is az iromány, mert a törvényeket április 11-én írta alá az uralkodó, míg a forradalom március 15-én tört ki. Majd egy hónap talán elég volt az információ eljutására... Dzsuhesz vita 2009. május 25., 22:08 (CEST)
A Batthyány-kormány kinevezése[szerkesztés]
Az "új alkotmány" aláírása és a Batthyány-kormány kinevezése nem a gyenge akaratú uralkodó megtévesztésével történt (amint a szócikk írja), hanem valóban a pesti forradalomról érkező hírek hatására. Ennek a hírnek nem "perceken belül" kellett Bécsbe érkeznie - amire akkoriban valóban nem volt mód - hanem a következő nap (16-án) este szerzett róla az udvar tudomást. Így történt, hogy csak 17-én, V. Ferdinánd és István főherceg (magyar nádor) tárgyalása után kapta meg Batthyány Lajos miniszterelnöki megbízatását. Kerekes Hubert
Gúnynév[szerkesztés]
Nem őt szokták Gügye Ferdinándnak mondani? :) --→ Sasuke88 
vita 2012. május 5., 20:07 (CEST)
Ez a szócikk a magyar történelem és szabadságharc megcsúfolása[szerkesztés]
V. Ferdinánd uralkodása 1849 április 14-ig tart, (1849 áprilisában még a magyar országgyűlés hozzá, mint királyhoz írja a feliratokat!) következő uralkodó: Kossuth Lajos kormányzó 1849 ápr 14- 1849 aug. 11 ig következő uralkodó: Görgey Artúr teljhatalmú vezér 1849 aug 11- aug 13. Következő uralkodó Ferenc József 1849 aug 13 - 1867 júni 08. de facto uralkodó 1867 juni 8- 1916 nov 21. ig király.
Ha ezt nem így tekintjük, akkor szemenköpjük a szabadságért és függetlenségért harcolt eleinket. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.133.14.219 (vitalap | szerkesztései)
Utána kellene nézned az uralkodó szó jelentésének, és máris megnyugodnál. – Lálálá9999 vita 2019. január 25., 11:23 (CET)
V. Ferdinánd 1849 április 14-ig a trónfosztásig volt uralkodó. Ferenc József de facto 1849 aug 13-án került uralkodói helyzetbe, bár a trónfosztott király még élt, és a trónfosztott király életében 1867 júni 08-án koronázták meg.
A rublikát kellene átnevezni ez esetben, (uralkodó) mert a trónfosztást követően Kossuth volt a kormányzó, és nem volt már uralkodó, és őt Görgey Artúr követte.
Ne hogy már a miatt írjuk át a történelmünket, mert a wikipédiában csak "uralkodó" elnevezésű rublika van! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.133.14.219 (vitalap | szerkesztései)
1848. december 2á-án mondatták le V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. A magyar országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá. Az országgyűlés 1849. április 14-én a függetlenségi nyilatkozatban kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuthot ugyanazon az ülésen, Madarász László indítványára, ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották. Görgei felszólítására 1849. augusztus 11-én a magyar kormány lemondott, s ráruházta a katonai és a polgári teljhatalmat. 1849. augusztus 11-én az aradi haditanács kimondta a fegyverletételt. 1849. augusztus 13-án a magyar fősereg a szöllősi mezőn (Világos mellett) feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt.– Inritter vita 2019. január 25., 11:54 (CET)
Anonunk sose hallott még az interregnum fogalmáról. Még kevésbé az uralkodói legitimációról, és hasonlókról. Van ez így, nem nagyon kell ehhez több magyarázat. – LA
pankuš 2019. január 25., 12:05 (CET)