Veliki Obljaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veliki Obljaj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44402
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség9 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′ 35″, k. h. 16° 02′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 35″, k. h. 16° 02′ 02″
SablonWikidataSegítség

Veliki Obljaj falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 40, közúton 54 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 18 km-re délre a Báni végvidék középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Obljaj benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 1154, 1910-ben 1856 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Közülük sokan partizánnak álltak. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért, de a falu ma a kihalás szélén áll. A településnek 2011-ben 22 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.154 1.442 1.494 1.637 1.699 1.856 1.712 1.876 791 852 860 673 537 399 45 22

Nevezetességei[szerkesztés]

A faluban öt régi malom található, melyek a Jošić, Jabukovac, Čučković és Novak családok tulajdonában voltak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]